A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1943.
1943. május 19-20.
.208 1943. május 19. — 179. adó is. Dr. Péter Zoltán mb. igazgatója, dr. Benigny Gyula, dr. Kun Sándor, dr. Varga Zoltán előadó tanárai a debreceni református tanárképzőintézetnek. Önnálló munkákat és tankönyveket írtak. Dr. Benigny Gyula, dr. Farkas Ignác, dr. Kun Sándor, dr. Máthé Imre, dr. Mester István, dr. O. Nagy Gábor, dr. vitéz Nábrády Mihály, dr. Varga Zoltán és dr. Végh József. Debrecenben (leány): Péterffy László a debreceni ref. tanárképző előadótanára, Dr. Kovács Lajos tizennégyíves geológiai munkája jelent meg német nyelven, dr. Kopányi Mária tankönyvet írt, Horváth Károly konventi megbízásból elkészítette az énektanterv részletes utasítását. Hódmezővásárhelyen (fiú): Sipka Sándor „Középiskolai oktatásunk nemzeti célkitűzései" címen doktori értekezést írt. Dr. Gaál László (Karcag) tankönyvet írt. Dr. Molnár Pálnak (Máramarossziget) nagyobb munkája jelent meg „Debrecen a régi magyar irodalomban" címen és egy tanulmánya Oláh Gáborról. g) A betöltetlen tanszékek száma: 42. Békésen 1, Gyönkön 1, Hajdúnánáson 1, Karcagon 1, Kisújszálláson 1, Kolozsváron (fiú) 9, Marosvásárhelyen (fiú) 6, Máramarosszigeten 4, Sepsiszentgyörgyön 5, Szatmárnémetiben (fiú) 4, Szatmárnémetiben (leány) 3, Szeghalmon 2. Az üres tanszékek közül 3 vallástani, 3 magyar-német, 1 magyar-francia, 9 magyar-latin, 4 magyar-román, 1 németromán, 1 latin-görög, 2 történelem-földrajzi, 1 történelem-latin, 4 természetrajz-földrajzi, 2 természetrajz-vegytani, 1 mennyiségtanfizikai, 2 rajzszakos, 6 testnevelési és 1 kézimunkaszakos, A tanszékek betöltetlenségének oka majdnem mindegyik esetben a tanárhiány. A többször is közzétett pályázatokon nem volt pályázó. A budapesti gimnázium egyik rendes tanári tanszékét a fenntartó ideiglenesen a budapesti leánygimnáziumnak engedte át. Szeghalom egyik tanszéke egyházkerületi takarékossági bizottsági határozat alapján üres. h) Az órarendek közül 3 év óta évről-évre kevesebb felel meg a Rendtartás 74. §-a követelményeinek. Az előző pontban felsorolt tanszékek bsltöltetlenségének és több tanár katonai szolgálatra történt behívásának következménye, hogy a tárgy felosztás a legtöbb intézetben nem felelt meg a szakszerűség követelményeinek. A tanároknak több intézetben heti 20—28 órát kellett ellátni. Ez a körülmény is akadályozta a jó órarendek elkészíthetését, a régi gátló körülmények (teremhiány, testvérintézetekkel használt közös termek, a délelőtti leventeórák) pedig nem szűntek meg. A tanárok év-