A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1943.
1943. május 19-20.
12 1943. május 19. — 10—11—12. Főtiszteletű Konvent! Méltóztassanak megengedni az/t az őszinte sóhajt: bizony nagy megnyugvás és jóleső érzés lenne számomra, ha ,,csodaszép május havában", a kis tanyai otthonban, ahol szeretett és erre méltó legközelebbi hozzátartozóim várnának, távol a napjainkban nem mindig üdítő „közügyektől", szemlé^etném az akácfavirágzást és nekifoghatnék több, már régóta reám váró könyv olvasásának! Ezt az álmot megint hiába szőttem! Nagyon megtisztelő, hálás köszönettel vett, de egyútta 1 súlyos teherként átérzett parancsszavuk és a későbbi, (részben zárt ülésben) jelzendő okok egy arasznyi időre még ebben a munkakörben tartanak. Mindenekelőtt kiemelem, hogy a konventi elnökség ezekben az ítéletes időkben is állandóan foglalkozik a nagy magyar sorskérdésekkel. Elsősorban kitűnő lelkészi elnöktársam és a többi püspök különböző előadásokban, részben egyházi körutaikon a legutóbbi időben is több ilyen problémáról nyilatkoztak. Sürgős feladatokat ró reánk a folyton növekedő drágulás. Révész Imre dr. püspök úr indítványára lelkészi nyugdíjintézetünk intézőbizottsága előterjesztést fog tenni az iránit, hogy a Ft. Konvent folyó évi július 1. napjától kezdődő hatállyal a lelkészözvegyek és lelkészárvák, valamint az évi 1620 P-nél nem nagyobb nyugdíjat húzó nyugdíjasok részére további magasabb összegű, de az 1620 P-nél nagyobb nyugdíjat élvezők részére is megfelelő összegű drágasági pótlékot engedélyezzen. Nagy köszönettel tartozom Révész Imre püspök úrnak azért is. hogy az általa folyó év februárjában vezetett énekügyi értekezlet munkálatait gyorsan sajtó a Já rendezte s már ki is nyomatta. ,,Az új énekeskönyv felé" cím alatt kiadott 72 oldalas nyomtatványt legközelebb megküldjük a lelkipásztori hivataloknak. A már megvalósított tennivakjk közül fel kell említenem az egyházművészeti bizottság alakítását és a műemlékek fenntartása érdekében szerkesztett szabályrendelet megalkotását, amely tárgy körül e bizottság elnöke, gróf Teleki Domokos felsőházi tag úr szerzett kiváló érdemeket. Hangsúlyozom, hogy a konventi elnökség teljesen átérzi a többi nagy magyar probléma jelentőségét is, csakhogy azok megvalósítása szempontjából a sorrendre nézve, sajnos, sem a sürgősség, sem a fontosság nem lehet most döntő, mert elsősorban a keresztülvihetőségre, illetőleg azokra a viszonyokra kell tekintettel lenni, amelyeken sem a konventnek, sem egyáltalában egyházunknak ezidőszerint nem áll módjában változtatni.
