A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1942.

1942. május 6-7.

501 1942. május 7. — 402—403—404—405. feleslegesnek tartják, mellőzhetik. Annak követelésére azon­ban, hogy a közös ellenőrző szerv dijazására adott összeget a biztosító intézet az egyházkerületeknek akármilyen arány­ban kiszolgáltassa, semmi jogalap nincs. Ami pedig a tiszántúli egyházkerület bizottságának azt a megjegyzését illeti, hogy a, szerződés az egyházkerület ré­széről elfogadottnak nem tekinthető, — megjegyzi konven­tünk, hogy a szerződést az egyházkerületnek az egyházi törvény szerinti képviselői fogadták el és írták alá és az egyházkerület az ügy kezdetétől a szerződés megkötéséig eltelt másfél év alatt sohasem fejezte, ki azt az álláspontját, hogy az egyházi törvényben meghatározott képviselettől kü­lönböző képviseletet kíván. 418. A tiszáninneni egyházkerület 37/1941. számú határozatá­val kéri az egyetemes konventet, tegye megfontolás tárgyává, nem érkezett-e el az ideje az önbiztosításnak. Az egyetemes konvent mielőtt az önbiztosítá's ügyében véglegesen állást foglalna, felkéri az erdélyi egyházkerület igazgatótanácsát, hogy az ott immár keresztülvitt önbizto­sítás alapelveit, szabályzatát s vonatkozó munkálatait az egyetemes konventre tájékozódás céljából felterjeszteni szí­veskedjék, Egyben felkéri a konventi elnökséget, hogy azo­nos elvek figyelembevételével megfelelő szakértővel készít­tessen az egész magyarországi református egyházra vonat­kozó hozzávetőleges tervet, amelyből megállapítható legyen, hogy az önbiztosításnak annakidején való életbeléptetése milyen előnnyel járna a magyar református egyház egye­temére. 419. A konventi elnökség 3627/1942. szám alatt beterjeszti a kápláni kongruaügyek körében 1941. év folyamán végzett tevékeny­ségéről szóló következő beszámoló jelentését: Főtiszteletű és Méltóságos Egyetemes Konvent! A kápláni kongruaügyek körében az 1941. év folyamán végzett tevékenységünkről a következőkben van szerencsénk beszámolni: 1. Az 1941. január 1-én csekkszámlakövetelésünk 7.890.70 pengő volt. Ehhez a maradványhoz a m. kir. vallás- és közoktatás­ügyi miniszter úr 1941. január 29-én 8011/11—1941. szám alatt leélt rendeletével 1941. január 1-től kezdődően az addigi 10.957.— pengő havi ellátmánynak 18.900.— pengőre történt felemelése folytán havi

Next

/
Thumbnails
Contents