A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1942.
1942. május 6-7.
1942. május 6. — 53—54—55. - 41 valóban.a lelkésztanítókat olyan helyzetbe, hogy kettős tisztüknek, a lelkipásztori és tanítói munkának tényleg nem képesek eleget tenni; 3. valamint nyilvánítsanak véleményt az egyházkerületek, hogy törpe gyülekezetek egymással társítása esetén a tanítói munka hogy lenne megoldva. Az egyetemes konvent fenti felhívására csak két egyházkerületünk nyilvánított véleményt. A tiszántúli egyházkerület ugyanis 1941. évi november hó 26. és következő napjain tartott közgyűlése 183. számú jegyzőkönyvi pontjában egyetemes konventünk elé terjeszti, hogy sem az első, sem a másGdik kérdésre választ adni nem tud, mivel véleményük szerint lelkésztanítóságok az egyházkerület területén nincsenek. A dunántúli egyházkerület pedig 1941. évi november hó 12—13. napjain tartott közgyűlése 272. számú határozatával: 1. tudomásul veszi az egyetemes konvent azon határozatát, hogy a lelkésztanítóságok megszüntetésére nézve az időt még nem látja elérkezettnek; 2. felhívja a kebelbeli egyházmegyéket, hogy ha a lelkésztanítóképzés visszaállítását szükségesnek látják, mivel véleményük szerint lelkésztanítók hiányában végveszély fenyegeti történelmi egyházaik egész sorát, tegyenek javaslatot arra nézve, hogyan volna a Dunántúl már régebben megszűnt lelkésztanítóképzés visszaállítható és 3. a konvent határozatának harmadik része megdöbbenést vált ki az egyházkerületi közgyűlésből, ha abban a határozatban nem az iskola, hanem a lelkészi-állás, a gyülekezet fenntartása tekintetében való társulásra kell gondolnia. Mert bármennyire tudatában van is az egyházkerületi közgyűlés azoknak a nehézségeknek, amelyek a kis • gyülekezetek fenntartásával járnak, úgy érzi, hogy minden nehézség ellenére is nem járulhatna hozzá történelmi egyházközségek önállóságának megszüntetéséhez, ami a társítással együttjárna. Rámutat az. egyházkerületi határozat arra, hogy a dunántúli református gyülekezetek sokszor, idegenajkúak közé ékelten tartják és védelmezik a kálvinizmus és magyarság fáklyáját. Lelkész és tanító nélkül elkerülhetetlen mindkettő pusztulása. Az egyetemes magyarság és az egyetemes reformátusság fontos érdeke a dunántúli magyarság és réformátusság • fennmaradása és ha szükséges, megmentése is. Azért arra kéri az egyházkerületi közgyűlés az egyetemes konventet, hogy a törpegyülekezetek társításának gondolatát vegye le a napirendről és református magyar népünk megmentése érdekében az egyetemes magyar reformátusság szolidaritását és áldozatkészségét kísérelje megnyerni a törpegyülekezetek fenn tarthatására.