A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1942.
1942. május 6-7.
308 1942. május 7. — 203—204—205—206. A szóbaiiforgó határozattal a bizottság nevezettet az országos református lelkészi nyugdíjintézetbe 1926. január hó 1. napjával kezdődő nyugdíjjogosultsággal vette fel. Felebbezésében előadja, hogy a csehszlovák köztársaságban már 1923. szeptember 13-tól kötelezett tagja volt a lelkészi nyugdíjintézetnek és ennek járulékait be is fizette; ezen az alapon kéri lelkészi szolgálatát nyugdíjjogosultságába 1923. szeptember hó 13-tól beszámítani. Az egyetemes konvent a felebbezést elutasítja, mert az 1933. évi IX. egyh. t.-c. 7. §-ának harmadik bekezdése szerint a nyugdíjjogosultságba a belépés alkalmával a belépő tag kívánságára beszámítandó az a szolgálati idő is, amelyet a tag huszonnegyedik életévén túl a második lelkészképesítő vizsga letétele után mint tagságra nem kötelezett segédlelkész eltöltött. Minthogy felebbező a második lelkészképesítő vizsgát 1925. évi szeptember hó 17-én tette le, ennélfogva a kérelmet el kellett utasítani annak ellenére, hogy segédlelkészi szolgálata után a nyugdíjjárulékot a volt csehszlovák állam pénztárába befizette. 235. Tárgyaltatott Tóth Kálmán bucsatelepi lelkipásztor felebbezése a lelkészi nyugdíjintézet intéző-bizottságának 1941, évi szeptember hó 25. napján hozott 7916/1941. számú határozata ellen. A szóbanforgó határozattal Tóth Kálmán a terhére kirótt 1.429.90 P nyugdíjintézeti járulék egészben vagy részbeni elengedése iránti kérelmével elutasíttatott. Nevezett felebbezésében előadja, hogy a biharkeresztesi lelkipásztori állása után fennmaradt járuléktartozását a jelenlegi bucsatelepi legkisebb lelkészi javadalmából megfizetni nem tudja, mert lelkészi javadalmából a mai rettenetes drágaság idején megélni nem tud. Az egyetemes konvent a felebbezést elutasítja s az intéző-bizottság határozatát indokainál fogva helybenhagyja, mert a törvényesen kivetett járulék elengedésére a fizetésre kötelezett nehéz anyagi helyzete alapul nem szolgálhat. 236. Tárgyaltatott Tóth Gusztáv sajókeszi-i lelkipásztor felebbezése a lelkészi nyugdíjintézet intéző-bizottságának 1941. évi december hó 4. napján hozott 9841/1940. számú határozata ellen.