A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1942.

1942. május 6-7.

:282 1942. május 7. — 199—200—201. Az egyetemes konvent a fellebbezést elutasítja s az intéző-bizottság határozatát indokainál fogva helybenhagyja. . « 184. Tárgyaltatott Boros Gábor árpádi lelkipásztor felebbezése a lelkészi nyugdíjintézet intéző-bizottságának 1941. évi május hó 5. napján hozott 2934/1941. számú határozata ellen. A szóbanforgó határozattal a bizottság elutasította folyamodónak azt a kérését, hogy optálása után a hazai nyugdíjintézet által nyugdijaztassék, mert folyamodó szolgálati helyét a második bécsi döntés román főhatalom alatt hagyta s mert ezidőszerint nincsen olyan jogszabály, mely ily esetben a hazai nyugdíjintézet terhére leendő nyugdíjazást lehetővé tenné. A felebbezés arra hivatkozik, hogy felebbező 81 éves; 55 évet szolgált, ebből 33 évet a trianoni elszakítás előtt, 22 évet román impérium alatt. Mind a hat gyermeke Magyarországon lakik, időközben haza költözött Sarkadra. A magyar, állampolgári esküt 1941. július 21-én letette. Szerinte nemcsak a* méltányosság, de az anyagi igazság alapján is ületi a hazai nyugdíj. Az egyetemes konvent a felebbezést elutasítja, mert az elnökségi tanács 1941. február 18-án hozott s az egyetemes konvent által 170/1941. számú határozatának 4. a) pontjával megerősített határozata szerint az intéző-bizottságot arra hatalmazta fel, hogy az ellátási összegeket (nyugdijat) a királyhágómelléki egyházkerület nyugdíj- és özvegy-árvagyámintézete ellátottjai részére — amennyiben állandó lakóhelyük 1940. augusztus 30-án Magyarországhoz visszacsatolt területen volt — folyósíthassa, ám folyamodó nem volt a királyhágómelléki egyházkerületi nyugdíjintézet ellátottja, mert a második bécsi döntés idején tényleges szolgálatban állott s nem is lakott visszacsatolt területen, mert szolgálati helye, Árpád, akkor is, ma is román impérium alatt állt és áll s így az intéző-bizottság határozata a fennálló jogszabályoknak megfelel. 185. Tárgyaltatott Borza Barnabás Zoltán beretkei lelkipásztor felebbezése a lelkészi nyugdíjintézet intéző-bizottságának 1941. évi december hó 4. napján hozott 9841/1940. számú határozata ellen. A szóbanforgó határozattal a nevezett nyugdíjigénye alapjául 576.80 P egyházi javadalom, 1.416.36 P kongrua, 498.29 P lakásbéregyenérték; összesen: 2.491.45 P állapíttatott meg.