A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1942.
1942. május 6-7.
.272 1942. május 6. — 168—169. leg is Magyarországon van — 1942. évi január 1-től kezdődő hatállyal oly összegben folyósítsa, amily összeget a nyugellátás kitenne, ha a jogosult állandóan magyar uralom alatt teljesített volna szolgálatot; 3. felhatalmazza az intéző-bizottságot, hogy a délvidéki visszatért lelkipásztorokat és nyugdíjintézeti tagságra az 1933. évi IX. egyházi törvénycikk rendelkezései szerint jogosított egyéb egyházi tisztviselőket az Országos Református Lelkészi Nyugdíjintézetbe 1942. évi január 1-től kezdődő hatállyal korábbi szolgálatuk beszámításával tagul felvegye, mégpedig azokat, akik tagságra jogosító szolgálatukat 1941. évi április 11. napja előtt kezdették meg, belépési járulékkal való megrovás nélkül, az azóta szolgálatba lépetteket pedig belépési-járulék fizetésének kötelezettsége mellett; végül 4. utasítja az intéző-bizottságot, hogy a délvidéki egyház nyugdíjalapja részéről teljesítendő hozzájárulás összegének megállapítására a tárgyalást az illetékes délvidéki tényezőkkel mielőbb kezdje meg. 171. Az egyetemes konvent 170/1941. számú határozatának 7. pontjával utólagos jelentéstétel kötelezettsége mellett felhatalmazta a nyugdíjintézet intéző-bizottságát a visszatért erdélyi és királyhágómelléki állások javadalmának végérvényes megállapítására azzal, hogy a megállapított javadalmakról készítendő kimutatást az egyetemes konvent 1942. évi jegyzőkönyvében fogja közzétenni. Az intéző-bizottság jelenti, hogy a kettes bizottság javaslatait 1941. évi december 9-én 12.095. szám alatt közölte az érdekeltekkel, akik közül 108-an tettek észrevételt, a túlnyomó többség azonban észrevételt nem tett. A bizottság az észrevételeket 1942. május 5-én tartott ülésében elbírálta s bemutatja a 414 erdélyi és 135 királyhágómelléki bevallási ívet. Az egyetemes konvent a bizottság jelentését tudomásul vévén, a visszatért erdélyi és királyhágómelléki lelkipásztoroknak és egyéb lelkészeknek az állásfenntartótól húzott, díjlevélileg biztosított javadalma értékét az illetékes egyházmegyék és egyházkerületek meghallgatása után az 1933. évi IX. egyh. t.-c. 32. §-ának utolsó bekezdése alapján a konventi jegyzőkönyv függelékében közölt kimutatásban 1 foglalt öszszegekkel végérvényesen megállapítja. i Lásd a 4. számú mellékletet.
