A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1942.
1942. május 6-7.
168 1942.- május 6. — 69—70. Az egyetemes konvent annak hangoztatása mellett, hogy a 332/1941. számú határozattal elfogadott polgári iskolai rendtartást az 1941/42. tanévre ideiglenesen léptette életbe, éppen azért, hogy az iskolák arra észrevételeiket a szerzett tapasztalatok alapján megtehessék, s a végleges szöveget az észrevételek elbírálása után állapíthassa meg, e vélemények beérkezése előtt az egy észrevétel alapján annál kevésbbé látja szükségét a kérdéssel való foglalkozásnak, mert ez is csak általánosságban állapítja meg, 'hogy töbt hiba maradt a rendtartásban, de a hibákat a magánvizsgai rész kivételével sem meg nem nevezi, sem annak javítására javaslatot nem tesz. Felhívja azért a konvent az iskolák tanártestületeit, hogy észrevételeiket a rendtartásra nézve a tanévi tapasztalatok alapján 1942. november l-ig konkrét formában tegyék meg, pontosan megjelölve a kifogásolt részt, s megtéve a javaslatot annak miként való módosítására nézve. Megállapítja az egyetemes konvent, hogy a rendtartás 115. §-a 17. és 32. pontja csak technikai elnézés folytán maradt meg az első tervezetben foglalt alakjában, s a 17. pontból kihagyandók az „illetőleg vele egyetértve a vizsgálat elnöke" szavak, — a 32. pontból pedig az „egy bizottság" szavak, ami által az ellentmondás látszata megszűnik. 95. (67.) Az egyetemes konvent 210/1941. sz. határózatával abból a célból, hogy a mutatkozó tanárhiány megszüntetésére a szükséges intézkedéseket idejében megtehesse, felhívta a polgári iskolák igazgatóit, hogy az iskolák kiszámítható tanárszükségletét a következő 6—8 évre vegyék számításba és erről tegyenek jelentést. Az iskolák igazgatói a budapesti és a sepsiszentgyörgyi iskola kivételével jelentéseiket beadták s azokból a polgári iskolák tanárszükségletéről a következő helyzet állapítható meg: A berettyóújfalui iskolának szüksége lesz 7 tanárra, a debreceni fiúiskolának 6, a debreceni leányiskolának 3, a dunavecsei iskolának 5, a hajdúböszörményinek 3, a kiskunhalasinak 3, a makóinak 2, a nagykőrösinek 1, a nagyváradinak 5, a nyíregyházinak 2, a pápainak 2, a pécsinek 2, a szatmárnémetinek 7, a szentendreinek 1 tanárra, s így a 14 iskolának összesen 49 tanárra. Arról, hogy a tanárszükséglet szakok szerint hogyan oszlik meg, a jelentések nem adnak tájékoztatást. Sajnos, az iskolák, egy kivételével, egyébként is csak általában a 6—8 évre számítva és nem tanévenként tették meg jelentéseiket, így a tanévenkénti szükségletről még valószínű képet sem