A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1942.

1942. május 6-7.

140 1942.- május 6. — 69—70. hogy itten influenza-járvány miatt a tanítás 1 hétig szünetelt, vörheny-járvány miatt pedig az internátusi növendékek nem mentek egy hétig iskolába; különleges orvosi intézkedésre (jódtabletták rendelése) is szükség volt. Megemlítést kíván az, hogy Kecskeméten, ahol a jelentés szerint az egészségi állapot változó volt ugyan, de járvány nem volt és különleges egészségügyi intézkedésre nem volt szükség, az óramulasztás átlaga mégis rendkívüli magas (123); továbbá az, hogy sok líceumban van igazolatlan óramulasztás (Nyíregyháza 15, Debrecen (fiú) 113!). Az igazolatlan óramulasztásokat nem lehet teljesen a tanulók bejárásával kapcsolatba hozni, mert a bejárók száma Miskolcon a legnagyobb (47), s itt nincs baj, ellenben Nyíregyházán 35, Debrecenben (fiú) 26, Kecskeméten 3. Az értéimi nevelésre vonatkozó jelentésben, az iskolareform folytatólagos életbeléptetésével kapcsolatban Sárospatak arra a tapasztalatra hivatkozik, hogy a líceumba lépő tanulók közül „igen nagy számban nem a tanítói pályára készülnek". Érdekesen egészíti ezt ki Nyíregyháza, amikor ezt mondja: „az 55.600/1941. sz. VKM. rendelet következtében a IV. és V. o.-ba lépő tanulók létszáma lényegesen csökkent", holott a líceumi osztályok „szinte túltömöttek". Ez is azt mutatja tehát, hogy a liceum növendékei nagy részben nem akarnak tanítói pályára menni. Kecskemét a tankönyvek (főképpen a vallástaniak) hiányát emlegeti. Ez azonban csaknem teljes egészében tárgytalanná vált, mert időközben nagyot javult a helyzet. Miskolc a magyar (III. o.) és általában a természetismeretek oktatási anyagát nagyterjedelműnek ítéli. Nagykőrös a mult évben elmaradt értekezlet (1. 313/1941. sz. konventi határozat 6. p.) megtartását szeretné. Egyébként a tanítási anyagot mindenütt elvégezték s így az elfogadott tanmenettől sehol sem volt eltérés. Az értelmi nevelés jellemző vonása ez iskolai évben a rendkívüli tárgyak oktatásának fellendülése. Mindenik intézetben tanítottak; három iskola kivételével mindenütt kettőt, vagy többet. Nyelvi tárgyakat (német, francia, ang<?l, latin) Sárospatak kivételével mindenütt; gyorsírást Nagykőrösön, Debrecenben (nő) és Pápán, gépírást Miskolcon és Pápán, művészeti rajzot Nagykőrösön. A hegedűtanításról csak egy iskola számol be, pedig bizonyára több helyen is oktatási anyag volt, figyelemmel a tanítóképzésre. Feltűnő az, hogy Miskolc az egyházi éneket a rendkívüli tárgyak között említi. Ez bizonyára sajnálatos tévedés, amit növel az Évkönyvnek az a megállapítása (97. 1.), hogy az egyházi éneknek ily jelleggel való tanítása „az egyetemes konvent rendeletéből" történik. (L. ezzel szemben 187/1939. sz. konventi határozat 7. p.).