A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1941.

1941. május 6-8.

-542 Fegyelmi ítéletek. vei az egyházi VI. t.-c. 46. §. A/7, pontjába ütköző fegyelmi vétségben vétkesnek mondotta ki, ezért az egyházi VI. t.-c. 47. §. A/d. pontja szerinti büntetésre, hivatalvesztésre ítélte. A dunántúli egyházkerületi bíróság időszaki tanácsa 1940. évi március hó 7-én 51940. bir. szám alatt hozott ítéletével az elsőbiróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. Az egyetemes konventi rendes bíróság 1941. évi február hó 17-én 20/1941. bir. szám alatt hozott ítéletével a másodfokú bíróság ítéletét annyiban megváltoztatta, hogy a panaszlottat nem csupán az egyházi VI. t.-c. 46. §. A/7, pontjába, hanem a 46. §. A/3, pontjába ütköző fegyelmi vétségben is vétkesnek mondotta ki s ezért őt az egyházi VI. t.-c. 47. §. A/d. pontja szerinti büntetésre, hivatalvesztésre, az egyházi hivatalviselési jogtól való végleges megfosztással ítélte. Takács Gyula gömörlucskai tanító fegyelmi ügyében a tornai egyházmegyei bíróság panaszlottat 1940. évi június hó 11-én IX. fb. 26/1940. szám alatt hozott ítéletével az egyházi VI. t.-c. 46. §. A/3., 4. és 9. pontjaiba ütköző fegyelmi vétségekben vétkesnek mondotta ki, ezért az egyházi VI. t.-c. 47. §. A/c. pontja alapján a nyugdíjigény érintetlen hagyásával azon helyről való elmozdításra ítélte. A tiszáninneni egyházkerületi bíróság időszaki tanácsa 1940. évi szeptember hó 26-án 8/1940. B. szám alatt hozott ítéletével az elsőbíróság ítéletét helybenhagyta. Az egyetemes konventi rendes bíróság 1941. évi február hó 17-én 21/1941. bir. szám alatt hozott ítéletével az első- és másodfokon ítélkezett bíróságok ítéletének megváltoztatásával panaszlott szolgálatképtelenségét az egyházi IX. t.-c. 12. §ának 3. bekezdése értelmében ítéletileg megállapította és az egyházi VI. t.-c. 52. §-ának utolsó bekezdése, illetőleg az 1914. évi XXXVI. t.-c. 30. §-a alapján a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak azt javasolta, hogy panaszlott tanítónak hivatalból való nyugdíjazását rendelje el. Tóth Kálmán volt biharkeresztesi lelkipásztor fegyelmi ügyében a debreceni egyházmegyei bíróság, mint kiküldött bíróság panaszlottat 1940. évi október hó 29-én 6/1940. B. szám alatt hozott ítéletével az egyházi VI. t.-c. 46. §. A/l. és 3. pontjaiba ütköző fegyelmi vétségekben vétkesnek mondotta ki, ezért az egyházi VT. t.-c. 47. §-ának A/d. pontja szerinti büntetésre, hivatalvesztésre, az egyházi hivatal viselési jogtól való végleges megfosztással ítélte. A tiszántúli egyházkerületi bíróság időszaki tanácsa 1940. évi december hó 18-án 46/1940. Bir. szám alatt hozott ítéletével az elsőbíróság :ítéletét akként változtatta meg, hogy panaszlottat az egyházi VT.