A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1941.

1941. május 6-8.

528 1941. május 8. — 392—393. 392. Az egyetemes konvent 416/1940. számú határozatával az állandó káplántartóhelyek revíziójának a szükségességét mondotta ki. Egyben kívánatosnak mondotta azoknak az irányadó elveknek a meghatározását, amelyek alapján az egyházi hatóságok az egyes egyházközségeket a kápláni kongrua, illetve az állandó káplántartás szükségessége szempontjából minősítsék. A fenti határozat ezen elvek megállapítására az elnökségi tanácsot kérte fel. Az elnökségi tanács 1941. évi február hó 18. napján tartott ülése 11. számú határozatával a 416/1940. számú konventi határozatban nyert utasítás végrehajtását ezidőszerint nem tartja keresztülvihetőnek, mert az állandó káplántartó helyek revíziójának a visszatért keleti és erdélyi országrészek érdekeinek figyelembevételével teljesen új alapon kell megtörténnie. Ennek dacára egyes egyházkerületek az állandó káplántartó helyek revíziójára vonatkozó javaslataikat megtették. Az egyetemes konvent elnökségi tanácsának véleményét teljesen indokoltnak találja s azt magáévá téve az állandó káplántartó helyek országos revízióját azon időre halasztja, amikor a visszatért országrészek érdekeinek teljes figyelembevételével rendezheti el ezt a kérdést. 393. A dunamelléki egyházkerület állandó káplántartó helyek közé felvenni kéri a soltvadkerti és pestszentimrei egyházközségeket. 82 egységéből 78 egységet vett igénybe. A dunántúli egyházkerület 75/1940. számú határozatával miszsziói, illetve szórványgondozó segédlelkészek beállítására kongruát kér Böhönyén, Csurgón, Inkén, Kaposváron, Gigében, illetve Kaposszentbenedeken és Somogyjádon. 83 egysége helyett 84 egységet vett igénybe. A tiszáninneni egyházkerület 17/1940. számú határozatával az állandó káplántartó helyek közé venni kéri a kiskinizsi, királyhelmeci, a tiszaszederkényi egyházközségeket. 125 egységéből igénybe vett 121-et. - A tiszántúli egyházkerület 252/1940. számú határozatával kéri állandó káplántartó helyek közé felvenni a kántorjánosi, a gyomai, őri, okányi, hajdusámsoni, bárándi, kenderesi és kocsordi egyházközségeket. 130 egységéből igénybe vett 122-t. Az egyetemes konvent a dunamelléki egyházkerületből Soltvadkertet 1, Pest szentimrét 2 egységgel állandó káplántartó helynek elismeri. A dunántúli egyházkerületben, minthogy megállapí-