A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1941.
1941. május 6-8.
1941. május 8. — 387. 523" a rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint az iskolai és egyházi adók, valamint a párbér mérve az 1938. évben a következőképen alakult: a) iskolai adó: 10%-ig terjedt az iskolai adó 97 egyházközségben, 11—20% között mozgott az iskolai adó 117 egyházközségben, 21—30% között mozgott az iskolai adó 106 egyházközségben, 31— 40% között mozgott az iskolai adó 71 egyházközségben, 41—60% között mozgott az iskolai adó 59 egyházközségben, 61—80% között mozgott az iskolai adó 21 egyházközségben, 81—100% között mozgott az iskolai adó 30 egyházközségben, 101—150%, között mozgott az iskolai adó 3 egyházközségben, 151—200% között mozgott az is»kolai adó 1 egyházközségben, nem százalékos az iskolai adó 129 egy: házközségben; b) egyházi adó: 10%-ig terjedt az egyházi adó 293 egyházközségben, 11—20% között mozgott az egyházi adó 137 egyházközségben, 21—30% között mozgott az egyházi adó 118 egyházközségben, 31—40% között mozgott az egyházi adó 56 egyházközségben, 41—60% között mozgott az egyházi adó 73 egyházközségben, 61—80% között mozgott az egyházi adó 47 egyházközségben, 81— 100% között mozgott az egyházi adó 37 egyházközségben, 101—150 % között mozgott az egyházi adó 5 egyházközségben, nem százalékos az egyházi adó 295 egyházközségben; c) párbér: 10%-ig terjedt a párbér 40 egyházközségben, 11—20% között mozgott a párbér 28 egyházközségben, 21—30% között mozgott a párbér 14 egyházközségben, 31—40% között mozgott a párbér 13 egyházközségben, 41— 60% között mozgott a pár bér 13 egyházközségben, 61—80% között mozgott a párbér 8 egyházközségben, 81—100% között mozgott a párbér 21 egyházközségben, 101—150% között mozgott a párbér 1 egyházközségben, 200%-on felül van a párbér 1 egyházközségben, nem százalékos a párbér 371 egyházközségben. Ezen adatok szerint tehát — tekintettel arra, hogy a nem százalékos adók és párbér mérve az állami alapadókhoz (föld, ház- és általános kereseti adókhoz) viszonyítva sok helyen ugyancsak 40—100% között mozog, valamint, hogy jelentékeny azoknak az egyházközségeknek a száma, amelyeknek hívei mindhárom szolgáltatást fizetni tartoznak — a református egyházi adók sok egyházközségben az adózókra igen súlyos terhet jelentenek. A súlyos s az adózók teherbíróképességét meghaladó egyházi adóztatásnak az oka — amint erre a róm. kath. egyházi adók együttes kezelése tárgyában az 1940. évi augusztus hó 2-án kelt és Nagyméltóságodhoz intézett 175.801/1939.—VIII. számú átiratom mellékletében is rámutattam — az, hogy az egyházközségek sokszor kellő anyagi megalapozottság nélkül építkeznek, e célra.