A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1941.

1941. május 6-8.

1941. május 8. — 370. A szükségletnél: Ad 1. A közigazgatási alap hiányából a rendes szükségletek során fedezendő részt az 1940. évi zárszámadásból vettük át. Ad 2. A személyi járandóságot abban az összegben irányoztuk elő, amely a királyhágómelléki és erdélyi részek visszatérésével előállott munkatöbbletre tekintettel egy új tisztviselővel megerősített rendes tisztviselői kart és ugyanezen okból tartós alkalmazásban levő ideiglenes munkaerőket a mai illetmények szerint az 1941. évben megületi. Ad 3. A mult évben tényleg kiadott összegben irányoztuk elő. Ad 4—5. A múlt évben ténylegesen felmerült kiadásokra s az e címen előreláthatóan várható emelkedésre figyelemmel irányoztuk elő. Ad 6. Az előző évben tényleg felmerült kiadás arányában irányoztuk elő némi lefelé kerekítéssel. Ad 7. A kiadásunk ezen a címen az előző évben az óvóhely megépítésének szüksége miatt 5.177.93 P volt. Ezt az összeget a folyó évre az előző évek átlaga alapján várható összegre mérsékeltük. Ad 8—9. A múlt évben tényleg felmerült kiadások arányában kerek összegben irányoztuk elő. Ad 10. Nem igényel indokolást. Ad 11. A szerződés szerint járó összegben irányoztuk elő. Ad 12—13. A múlt évben tényleg felmerült kiadások arányában irányoztuk elő. II. Rendkívüli kezelés. A fedezetnél: Ad 1. Az egyházkerületek államsegélyét annak az összegnek a tizenkétszeresében irányoztuk elő, amely az állam által az 1848. évi XX. t.-c. 3. §-a alapján e címen az 1941. január—április hónapokban kiutalt összegből az egyházkerületeket megilleti. Ad 2. A konventi jegyzőkönyvek árát az egyházközségek megtérítik, ennek valószínű költsége a szükségletnél és fedezetnél azonos összegben szerepel. Ad 3—5. Nem igényel iadokolást. A szükségletnél: Ad 1. A közigazgatási alap múlt évi hiányából a rendkívüli szükségletek során fedezendő részt az 1940. évi számadásból vettük át. Ad 2. A rendkívüli bevételeknél e címen előírt összeget vettük fel. Ad 3. Az indokolást a rendkívüli bevételek 2. tételénél adtuk meg.