A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1941.
1941. május 6-8.
41(3 1941. május 8. — 308—309. hogy eltűnjék a különbség az állami és felekezeti iskolák mellett működő internátusok tanárai között. Az állam ugyanis megteheti, hogy kinevezett állami tanárokat beoszt internátusi munkára és kevesebb heti óraszámot ad nekik az iskolában. A szakosztály véleménye szerint a református internátusi nevelő tanárok e helyzete megoldódnék azzal, ha napi internátusi munkájuk heti három tanítási órával lenne egyenértékű, heti internátusi munkájuk tehát heti 18 tanítási órának felelne meg. Ez a heti 18 óra tehát az internátusi felügyelő tanári szolgálatánál a nyugdíj és előlépés szempontjából is számítana. Egyetemes konventünk az internátusi nevelés nagy fontosságára tekintettel felhívja az egyházkerületeket, utasítsák a főhatóságuk alá tartozó közép- és középfokú iskolák fenntartótestületeit, hogy az internátusi felügyelő tanárokat munkájuk jelentőségének megfelelően méltányos díjazásban részesítsék; felkéri továbbá a vallás- és közoktatásügyi miniszter urat olyan rendelkezés kiadására, amely a református középiskolák internátusaiban működő okleveles felügyelő tanárok szolgálatának közép- vagy középfokú iskolai tanárrá történő megválasztásuk esetén a tanári nyugdíj és előlépés szempontjából az állami internátusi felügyelő tanárok szolgálatával azonos mértékben történő beszámítását lehetővé teszi. 309. Az Országos Református Tanáregyesület központi igazgatósága 1941. évi február hó 14-én tartott gyűlésének határozatából az egyesület elnöksége további intézkedés kérésével felterjeszti az erdélyi középiskolai zenetanárok emlékiratát. A dunamelléki egyházkerület püspöke 1157/1941. szám alatt felterjeszti az egyetemes konventhez az erdélyi középiskolai énekés zenetanároknak az előbbi emlékirattal csaknem azonos szövegű, javaslataiban pedig teljesen egyező emlékiratát. Ez emlékirat előadja, hogy a román állam nagy gondot fordított a zenei nevelésre, az állami zeneakadémiákon négyéves középiskolai zenetanári fakultást szervezett. Az itt képesített zenetanárokat az 1929. évi román zeneoktatási törvény rendes tanárokká léptette elő. Ezt a képesítést és ezzel a rendes tanárságra való jogot megszerezték az erdélyi magyar középiskolai zenetanárok is. Az erdélyi középiskolai énektanárok Erdély felszabadulása után nagy megdöbbenéssel állapították meg, hogy a magyar középiskolában az állami tanterv szerint csak az alsó három osztályba van
