A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1941.

1941. május 6-8.

376 1941. május 7: — 274. A magas heti óraszám csökkentése esetleg azzal a veszedelemmel járhat, hogy az egyes órákon elvégzendő anyag bővülni fog. Ez pedig újabb túlterhelést eredményezne. Az iskolától való távollakás, valamint a kenyérkereseti gondok kérdése, a mai szociális berendezettségben egyelőre nem látszik megoldhatónak. Igen fontosnak tartanám, ha mind a tanártestületek, mind az iskolai felügyelő hatóság minden tantárgyban számolnának a rendelkezésre bocsátott heti óraszámmal és csak annyi és igazán fontos anyagot végeznének el, amennyi ezen idő alatt jól elvégezhető. Erre a tanterv mai alakja is módot ad. Éppen ezért a fentiek alapján a túlterhelés kérdésében jelenleg semmiféle intézkedést nem tartok egyelőre szükségesnek. A kérdést azonban állandóan figyelemmel fogom kisérni, s mihelyt annak komoly szüksége mutatkozik, meg fogom tenni a megfelelő intézkedéseket." Az egyetemes konvent elnöksége a miniszter úr ez iratát 11.090/1940. szám alatt közölte egyházkerületeink püspökeivel. Az egyetemes konvent megállapítja, hogy minden tanári testület odaadó buzgalommal s az ügy fontosságához méltó alapossággal foglalkozott a túlterhelés kérdésével és lelkiismeretes tanulmány tárgyává tette egészében és részleteiben az egész problémát. A beérkezett jelentések között nem egy magas színvonalú és szélesebb körök érdeklődését is megérdemlő tanulmánynak beillő jelentés van. Az az alaposság, felkészültség és lelkiismeretes gond. amellyel a szaktanárok a maguk tárgyai területén is vizsgálták a kérdést, s a cél érdekében a maguk túlterhelését is vállalni készek, — az anyag folytonos átvizsgálásával, a lényeg megtanítására való törekvéssel —. megnyugtatja a református középiskola főhatóságát abban az irányban, hogy a tanári testületek a maguk részéről a túlterhelés állandó csökkentésén — e módszerrel, a lényeg meglátásával, az idő helyes és teljes felhasználásával — fognak munkálkodni. Az egyetemes konvent tudatában van annak, hogy a túlterhelés megszüntetésében való törekvésében az áll

ami legfőbb közoktatási hatóság részéről történhető beavatkozás korlátozhatja. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak előbb említett 170.892/1940. V. ü. o. számú irata azt a kijelentést tartalmazza, hogy bár a túlterhelés kérdését állán-