A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1941.

1941. május 6-8.

"264 1941. május 7. — 242. 241. (33.) A tiszáninneni egyházkerület 1940. november 28-án tartott közgyűlése 38. számú jegyzőkönyvi pontjával Dr. Barabási Kun József egyházkerületi tanácsbíró, a miskolci egyházközság főgondnoka indítványa kapcsán előterjesztést tesz egyetemes konventünkhöz, hogy tegyen intézkedést a mindinkább fenyegető lelkészhiány miat£ annak a biztosítására, hogy egyházunk életérdekében a jövőben is megfelelő számú és kiváló lelkészi kar álljon egyházunk szolgálatára. Az előterjesztés előadja, hogy a sárospataki főiskola igazgatótanácsa 1940. évi október hó 19-iki ülésén a theol. akadémiára az idei tanévben való felvételekről szóló tárgysorozati pontról hosszabb eszmecsere fejlődött ki a theol. igazgató ama jelentésével kapcsolatban, hogy a konvent által engedélyezett 14-gyel szemben, a theol. akadémia I. évére beiratkozott 10 hallgató. A lefolyt eszmecsere ama nagyjelentőségű kérdés körül forgott: mi az oka annak, az egyébként másutt is észlelhető —, feltűnő theológus hiánynak? Mi az oka annak a meglepő és felette aggályos jelenségnek, hogy a református ifjúság az utóbbi időben nem szívesen megy lelkészi pályára s attól a statisztikai adatok tanúsága szerint mindinkább elfordul? A református ifjúság eme pályakerülésének főleg a következő okaira mutattak rá: 1. Az utóbbi évek theologus-túltermelése és ezzel kapcsolatban az ifjúságnak a lelkészi pályáról való eltanácsolása. 2. A káplánok fizetésének korszerűtlensége. 3. A mai ifjúság — hivatalos és nem hivatalos részről történt buzdítás alatt is — fokozott mérvben az anyagi szempontból konjunkturális előnyökkel kecsegtető gazdasági pályák felé fordul. Még a lelkészek fiai sem akarnak papi pályára lépni, 4. A lelkipásztorok anyagi ellátásának mai rendszere sokszor egyenesen kínossá válik a lelkészre és papi tekintélyét sérti. A lelkészek a hívek késedelmes fizetése és az egyházi adóbehajtás ki nem elégítő volta miatt, csak nehezen és csak bizonytalanul jutnak illetményeikhez. 5. A vallási közönyt előidéző, a hitélettel szöges ellentétben álló racionalisztikus eszmeáramlatok hódító hatása a világboldogító új eszmék iránt különösen fogékony ifjúságra.