A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1941.

1941. május 6-8.

1941. május 7. — 170—171—172. 189 7. utólagos jelentéstétel kötelezettsége mellett felhatalmazza az intéző-bizottságot a visszatért erdélyi és királyhágómelléki állások javadalmának végérvényes megállapítására azzal, hogy a megállapított javadalmakról készítendő kimutatást az egyetemes konvent 1942. évi jegyzőkönyvében fogja közzétenni. 171. Vásárhelyi János erdélyi református püspök felszólalásában utal arra hogy elengedhetetlen kedves kötelességének tartja, hogy az egész erdélyi református egyházkerület nevében hálás köszönetét fejezze ki a nyugdíjbizottságnak, a konventi elnökségnek azon példát mutató nemes cselekedetéért, amellyel a felszabadult hazába való visszatérés után nagylelkűen rendezte a sok nyomorúságot szenvedett erdélyi nyugdíjas lelkészeknek és lelkészi özvegyeknek nyugdíjügyét. Valóban példát mutató jóindulattal, megértéssel, bölcseséggel és bátor határozottsággal azonnal felemelte segítő kezét és megcselekedte azt, hogy a hazatérés után pár hétre a legnagyobb nyomorúságot látó öreg özvegy papnék és pár hónapra éppen karácsony táján az összes nyugdíjas lelkészek házzá jutottak a nehéz, nyomorúságos helyzetben rendkívül nagy enyhülést jelentő illetményükhöz. Az egész erdélyi egyházkerületben a megindult hála és elismerés érzését váltotta ki a nyugdíjbizottságnak, a konventi elnökségnek e cselekedete és amidőn ezért legteljesebb hálájukat kifejezésre juttatja, egyszersmind köszönetet mond most konventi ülésünknek is, hogy a nyugdíjbizottság és konventi elnökség javaslatait és határozatait elismeréssel tudomásul venni és megerősíteni szíveskedik. Örvendetes tudomásul szolgál. 172. Bemutattatott a dunántúli református egyházkerület 1940. november 27—28. napjain tartott közgyűlésének 190/1940. szám alatt hozott határozata, amellyel a kötelékébe tartozó egyházmegyék nagyobb részének előterjesztése alapján megdöbbenéssel állapította meg, hogy a visszacsatolt felvidéki, illetve visszatért kárpátaljai lelkipásztorok és családjaik nyugellátásának ügye mindezideig nem nyert megoldást. Az elnökségi tanács válaszul erre az előterjesztésre 1941. február 18-án hozott 3. számú határozatával értesítette a dunántúli egyházkerület, hogy a visszacsatolt felvidéki, illetve visszatért kárpátaljai területeken volt lelkészek, lelkészi özvegyek és lelkészárvák ellátásának szabályozásáról szóló 5680/1940. M. E. számú rendeletet