A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1940.

1940. április 17.

1940. április 17. — 107—108—109—110—111—112. 87 közi otthon, tejellátás, tankönyv- és ruhasegélyezés. Szülők és keresztszülők felelősségének felébresztése a gyermek lelkigondozására szülei értekezletek és más eszközök által. 2. Az ismétlőiskolás gyermekek fokozott lelkigondozása, velük pásztori beszélgetés. Serdülők gondozása. Konfirmációi előkészítés pásztori és egyháztagságra nevelő részének előtérbe helyezése. Konfirmáltak összetartása, vagy legalább időnkénti összehozása. 3. Ifjúsággal való külön foglalkozás, legalább is bibliakör útján. Hasznos önképzés elősegítése. Tanfolyamok rendezése. Az ifjúságii mozgalmak ismertetése. Konferenciák, gyülekezeti napok rendezése, vagy ilyenekre ifjak és leányok kiküldése. A Református Ifjúságnak legalább egy példányban való járatása és ismertetése. Ifjúsági otthon létesítése. Különös kísértéseknek kitett ifjak és leányok gondozásia, védelme. Idegenben munkát kereső, vagy idegenből munkába jött ifjak felkeresése, számon tartása, gondozása. Korcsmák, tánciskolák stb. elleni védelem. 4. Leventemunka. 5. Felnőttek számára az evangélium hirdetése a szószéki igehirdetésen kivül is. 6. A vasárnap megszentelésére a gyülekezet tagjainak reánevelése. 7. Házasságra lépő felek lelki előkészítése. 8. Minden munkaév elején, ősszel a munka megtervezése és minden munkaév végén a munka számbavétele. Az egyetemes konvent a bemutatott munkatervet jóváhagyja s annak végrehajtására, általában a missziói munkában minden kínálkozó alkalom kihasználására, minden jónak látszó eszköz felhasználására a fokozatos egyházi hatóságokat utasítja. 122. A Lorántffy Zsuzsánna Egyesület diakonisszaintézetének 1939. évi életéről a következőket jelenti: A testvérek létszáma 49 volt. A testvérek közül az Egyesület kórházában szolgáltak 24-en, a sajósenyei otthonban 4-en, a kiskunhalasi kórházban 5-en, más intézetekben 9-en, városi szegénygondozásban 3-an, gyülekezetben 1, betegállományban voltak 3-an. Az intézet békéjét pártoskodás zavarta meg, ami úgy jutott nyugvópontra, hogy a lelkész három hónapi szabadságra ment, a főtestvér pedig nyugdíjaztatott. Az egyesület ügyeit újabban igazgatótanács intézi, amely 1939. október 27-én tartotta alakuló ülését. A diakonisszaképzésben a zavarok és személyváltozások által előidézett hiányt azzal pótolták, hogy a polgári iskolai végzettséggel nem bíró testvéreket összevont magánvizsgákra készítették elő. A változás ideje alatt a vezetést Csűrös István, az egyesület volt lelkésze vállalta és végezte. A kórházi betegek hálából folyó szeretetadományait a testvérek nyaraltatására használták fel. A dia-