A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1940.

1940. április 17.

1940. április 17. — 1 6—17—18—19—20—21. 64 mináriumi munkáról szóló jelentést. A faluszemináriumi könyvtár 61 új kötettel szaporodott s most már 622 kötetből áll. A néprajzi gyűjtemény 201 új darabbal gyarapodva 700 darabot foglal magában, a fény képgyűjtemény 666-ról 81 l-re gyarapodott. A szeminárium 19 szerdaesti összejövetelt tartott szak- és szépirodalmi munkák ismertetésére, a gyűjtés módszereinek megbeszélésére, kiszállást rendezett nyolc nagyobb hegyaljai községbe. A szemináriumnak az első félévben 26, a második félévben 23 működő tagja volt. Vándorkönyvtáraikat tanyai lakosok használták. A volt szeminaristákkal körlevelek útján tartottak fenn összeköttetést. Az egyetemes konvent a jelentésből örömmel látja a faluszeminárium tevékenységét s azt további támogatásáról biztosítja. 68. (18.) A Magyar Református Diákok Soli Deo Glória Szövetsége beszámol 1939. évi munkájáról. Küzdöttek a nagyarányú személyi változásokkal, intézményeik megtartásával, tevékenységük folytonosságának biztosításával. Szükségét látták világnézetük új megfogalmazásának is, mert a diákság csak konkrétumokon keresztül közelíthető meg, minden általánosítást elutasít magától. Anyagiakban felismerték, hogy mindjobban önmagukra vannak utalva, ezért a Szövetség anyagi alapjait a tagok áldozatkészségében minél jobban ki kell építeniük. Munkájuk központja a csoportos, rendszeres bibliatanulmányozás volt. Központi adminisztrációjuk kifogástalanul működött. Az ügyvitel a főtitkár kezében összpontosult. Minden hónap első hétfő délutánján csendes napot, minden hónap második hétfő délutánján elnöki tanácsot, a harmadik hétfő délutánján pedig utazó lelkészi és titkári megbeszélést tartottak a vidéki útitervek egyeztetésére. Szerda esti előadássorozataik nagyon látogatottak voltak. Zeneakadémiai ünnepélyük a népdal és egyházi ének művelése terén mindnagyobb jelentőségre tesz szert. A népi vonalat falukönyvtáraik révén is tartották. Tíz falukönyvtárait állítottak össze. 50—60 d<rb. szépirodalmi és szakkönyvet magyar motivumokkal díszített ládákban elhelyezve, különösen tanyai helyekre osztottak ki használatra. Vezetőképzésükben a hangsúlyt a dogmatikai és világnézeti nevelésre fektették, később a pedagógiai és szervezéstani szempontokat fogják érvényesíteni. A vezérfonalat a konventi missziói lelkészek dolgozzák ki. A budapesti körzetet nem tudták kiépíteni. A theológiai akadémiával nincs meg a kívánatos kapcsolatuk. Ennek kiépítésén dolgoznak. Karácsonyi vásárt, karácsonyi ünnepségeket és vasárnapi klubdélutánokat rendeztek. A részletesen felsorolt személyi változások bár sok veszteséget jelentettek, de friss indításokat is hoztak a Szövetségnek. Főiskolás munkájukban a virágvasárnapi és nyári konferenciák, valamint a