A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1940.

1940. április 17.

a-213/1940. sz. konventi határozathoz. 557! azt, hogy pusztán a szakképzésnek is csupán az előkészítését teszi lehetővé a felekezeti jogakadémiákon, ellenben a vizsga elől már elzárja azokat. Nyíltan meg kell mondanunk, 'hogy ebben az intézkedésbeni benső ellentmondást látunk, sőt azt az érzésünket sem hallgathatjuk el, hogy ez az ellentmondás bizonyos célzatosságot látszik takarni. A tervezet szerkesztője nem végzi ki a jogakadémiákat, mert nyilván jól tudja, hogy a hazai egyházak autonómiájának a főiskolák fenntartása egyik legsarkalatosabb joga s hogy arról soha lemondani nem hajlandók; ellenben, míg egyfelől munkamennyiségileg, anyagilag és szellemileg az egyetemekével azonos követelményeket támaszt velük szemben, addig másfelől tekintélyüket aláássa, anyagi létezésüket megnehezíti, ugyanakkor jogaikat fokozatosan megnyirbálja s ily módon a lassú, de biztos sorvadásba viszi őket. Ez ellen az irányzat ellen ünnepélyesen felemeljük tiltakozó szavunkat és kérjük Nagyméltóságodat, hogy a felekezeti jogakadémiáknak azt a sorozatos kisebbítését, mely a tervezet szövegén következetesen végigvonul, méltóztassék megszüntetni és a tervezetet ilyen értelemben álltalánosságban átdolgoztatni. Még a vidéki egyetemek is bizonyos mérvben alárendelt helyzetbe kerülnek a budapestivel szemben, úgyhogy az egész tervezet — mondhatni — a budapesti egyetem testére van szabva. A hazai közigazgatás ellen egyik leggyakoribb panasz a központosítás túltengése s mint olvassuk, kormányzatunk éppen most foglalkozik ennek az egészségtelen tünetnek visszafejlesztésével, az alsóbbfokú közigazgatási hatóságok önálló hatáskörének és felelősségének emelésével, a középfokú közigazgatási bíráskodással és így tovább. Ki sem mondhatjuk, mennyire helyeseljük ezeket az üdvös újításokat, mert a túlzott központosítást az ország érdekével sok tekintetben ellentétesnek tartjuk, de ebből a felfogásból logikusan folyik, hogy azt kerülni kell tanügyi téren, tehát a jogi oktatás terén is. Sehogyan sem tudjuk belátni, még kevésbbé helyeselni, hogy a tervezet annyira kedvezményezi a budapesti egyetemet, tehát az imént előterjesztett kérelmiünk mindenképen indokolt. Végül általános megjegyzésünk még az, hogy a szabályozás egységesítését tartjuk szükségesnek. Hogy a jogi oktatás reformja két kormányzói jóváhagyással kiadott kormányrendeletben és egy harmadik, a főiskolai felvételek új szabályozására vonatkozó vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet útján valósi ttassék meg, észrevételt nem teszünk; kifogásoljuk azonban, hogy a régi szabályzatoknak egyes részei továbbra is érvényben maradnak, kifogásoljuk, hogy azokra utalások történnek és kifogásoljuk, hogy következéskép minden felmerülő kérdésnél úgy a régi, mint az új szabályzatot kell tanulmányozni. Ne felejtsük el, hogy ezek a szabályzatok, kiváltkép a felvételi szabályzat, nem szakképzett jogászok