A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1940.
1940. április 17.
468 1940. április 19. — 409—410—411—412. kifejtett tevékenységét s bár a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr csak a Kárpátalján és a Felvidéken szolgáló segédlelkészek államsegélyét s azt is csak ideiglenesen két évre emelte fel, ezért is hálás, de ez az intézkedés méginkább szembetűnővé teszi azt a nagy anyagi szegénységet, sőt nyomorúságot, amelyben az anyaországban működő református segédlelkészeknek kell igen sokszor nehéz lelki és fizikai törődéssel járó s nemcsak az egyház, hanem mindig a nemzet érdekében is folytatott munkájukat végezni. Éppen azért az egyetemes konvent e határozat kapcsán is kéri elnökségét, hogy az ügynek nemzeti szempontból való nagy fontosságára is rámutatva, folyton zörgessen a vallás- és közoktatásügyi miniszternél e kérdésnek intézményes megoldása érdekében. 414. A dunamelléki egyházkerületi tanács 1940. március 27-én 13. szám alatt hozott határozatában kéri az egyetemes konventet, hatalmazza fel a konventi elnökségi tanácsot, hogy sürgős esetekben a kápláni kongruára vonatkozó igényjogosultságot megállapíthassa. Az egyetemes konvent felhatalmazást ad a konvent elnökségének, hogy az elnökségi tanács meghallgatása után indokoltan sürgős esetekben az egyes egyházkerületek egységkeretén belől a legközelebbi konventi ülésig egyes egyházközségeket azonnali hatállyal állandó káplántartóhelynek ismerjen el. 415. A dunamelléki egyházkerület állandó káplántartó helyek közé felvenni kéri: a gyöngyösi, pestszentimrei és ercsM egyházközségeket. 72 egységét a dunamelléki egyházkerület teljesen kimerítette. A dunántúli egyházkerület szabályszerű s fokozatos egyházhatósági határozatok alapján kéri állandó káplántartó helyek közé felvenni: a salgótarjáni, a szombathelyi, a komáromi jobbparti-részi egyházközségeket, a perőcsényi, az inkei, a pázmánfalvi egyházközséget a lelkipásztor mellé a győrsági hívek lelkigondozása céliából. Ezeken kiviil a dunántúli püspök úr 3410/1939. számú felterjesztésében kéri: a belsősomogyi egyházmegyében: a böhönyei, csurgói, kaposvári, gigei, a komáromi egyházmegyében: a Nemeshodos-dunaszerdahelyi, a tatai egyházmegyében: az ászári, győri, az őrségi egyházmegyében: az egyházasdaróci egyházközségekbe a szórványok gondozására segédlelkészek beállíthatása céljából káplántartási és kápláni segélynek már a folyó évre való engedélyezését és kiutalását. A dunántúli egyházkerület 73 egységét teljesen kimerítette. A tiszáninneni egyházkerület állandó káplántartó helyek közé fel-
