A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1940.

1940. április 17.

410 1940. április 19. — 344—345—346—347. 410 Egyetemes konventünk a két protestáns egyházat közösen érdeklő ügyek tárgyalására kiküldött "bizottság 1939. április 20-i üléséről készült jegyzőkönyvet irattárában megőrizteti. 348. Olvastatott a két protestáns egyházat közösen érdeklő ügyektárgyalására kiküldött bizottság 1939. április 20-án tartott ülésének jegyzőkönyvében 8. szám alatt foglalt határozat, amely a m. kir. Kúria jogegységi tanácsának ama, az egyházakra nézve egyébként kedvező döntvényével foglalkozván, amely az egyházi adónak az egyházközség tartozásáért le nem foglalhatóságát mondja ki, felkérte elnökségét az igazságügyminiszternél közbenjárásra a végrehajtási törvénynek olyan értelmű kiegészítése végett, mely alkalmas legyen az egyházközségek hitelképességének akadályát elhárítani. Egyetemes konventünk a bizottság közlését tudomásul vevén, a maga részéről eljárás szükségét nem látja. 349. Az egyetemes konvent elnökségi tanácsa 1939. augusztus 14-én 7. szám alatt hozott határozatában foglalkozott azzal a bejelentéssel, amely szerint evangélikus középiskolánál működő evangélikus vallású tanár, másik esetben tanárnő, a református egyházhoz tartozó házastársát az evangélikus vallásra térítette át azzal a megokolással, hogy neki mint evangélikus tanárnak kötelessége a gyermekeit az evangélikus vallásban nevelni, amit így érhet el. E két esetre a konventi elnökség, közös megbeszélés kérésével, felhívta az evangélikus egyház egyetemes presbitériumának figyelmét. Az evangélikus egyház egyetemes presbitériuma 1939. november 8-án tartott ülésében 5. szám alatt hozott határozatával a következőket mondotta ki: Az egyetemes presbitérium megállapítja, hogy az E. T. II. t.-c. 7. §-ában a fizetéssel járó egyházi állásban alkalmazottak házasságkötésére vonatkozóan foglalt rendelkezések hatálya nem terjed ki azokra az alkalmazottakra, akik ebben az állásukban már a törvény hatálybalépte előtt kötöttek házasságot. Továbbá, hogy az idézett törvényszakasz második és harmadik bekezdése, hasonlóan a református E. T. II. t.-c. 10. §. b) pont, V. t.-c. 20. §. 3. bek., 89. §. 3. bek. és 119. §. 2. bek. rendelkezéseihez, nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely az egyházi alkalmazottat arra kötelezné, hogy gyermekeinek evangélikus vallásban nevelését házastársának vagy sajáf magának az evangélikus vallásra áttérésével biztosítsa s ennek egyházi hatóság részéről szorgalmazását az egyetemes presbitérium nem is találja helyesnek akkor, ha az idézett törvényhely követelményeinek reverzálisadással lehet eleget tenni.