A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1940.

1940. április 17.

1940. április 19. — 315—316. 365zottsága engedélyezett, — tegyen javaslatot arra vonatkozóan, miképpen lehetne egyházunk önkormányzatának sérelme nélkül ezt a kérdést átmenetileg megoldani, amíg az egyetemes konvent tankönyvbizottságának módjában fog álilani a líceumi tankönyvek bevezetése tárgyában határozni. A felterjesztett javaslatot az elnökség hozzászólás végett megküldötte valamennyi tanító (nő) képző-intézet igazgatóságának s az így megállapított tankönyvjegyzéket közölte valamennyi egyházkerület püspökével azzal a kéréssel: utasítsák az egyházkerületekbe tartozó líceumok igazgatóságait, ihogy az 1939—40. tanévben a líceum I. és II. osztályába a tankönyvjegyzékben felsorolt tankönyveket vezessék be. Mivel azonban a minisztertől kiadott tankönyvjegyzék csak a líceum I. és II. osztályában használható tankönyvek jegyzékét tartalmazza s a III. osztályban használható tankönyvek jegyzéke csak a folyó iskolai év vége felé jelenik meg, és a tankönyvjegyzéknek az Évkönyvekben való közlése szükséges, végezetül pedig gondolni kell arra is, hogy a legnagyobb valószínűséggel nem jelennek meg a megbirálhatás szempontjából kellő időben, az ily módon előálló nehéz helyzet megfelelő előzetes intézkedést kiván az egyetemes konventtől. Az egyetemes konvent az elnökség intézkedését jóváhagyóan tudomásul veszi. Felkéri a középiskolai tankönyvbizottságot, hogy a líceumok számára engedélyezett tankönyveket bírálja felül s használatukra vonatkozóan az 1941. évi konventi gyűlés elé terjesszen javaslatot. Az előterjesztésben említett helyzet bekövetkezése esetén pedig felhatalmazza az elnökséget olyan intézkedés tételére, a,mely alkalmasnak látszik arra, hogy líceumaink életében esetleg jelentkező fennakadást elhárítsa. 316. (110.) A dunántúli egyházkerület közgyűlése 31/1939. számú határozatában tudomásul vette, hogy az egyetemes konvent a dunántúli és a cíunáninneni egyházkerületek elnökségeinek egyező nyilatkozatai alapján a komáromi vegyes tanítóképző fenntartását nem kívánta. De mivel az álilamkormány a változott területi és népességi viszonyok figyelembevételével még mindig nem emelte fel a tanítóképzőknek a református egyház részére engedélyezett számát, kéri az egyetemes konventet, hogy szíveskedjék a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr előtt nyomatékosan rámutatni arra, hogy a Felvidék visszatérése folytán indokolt a református egyház részére engedélyezett tanítóképzők számának felemelése. Oly mértékben szaporodott — hála a mindenható Istennek — a református egyházközségek szárma, hogy a normális viszonyok helyreálltával a szükséges tanítói utánpótlás csak úgy lesz biztosítható, ha a református anyaszentegyháznak elegendő tanítóképző-intézete lesz;