A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1940.

1940. április 17.

308 1940. április 19. — 287. recen leány), 2, 7, 13. Az egynapos kirándulások száma, figyelembe véve a mult év nehezebb viszonyait, megfelelőnek mondható, örvendetes a változás, amit a mult évi jelentések még hiányul állapíthattak meg, hogy irányuk változatosabb: több figyelemben részesültek az alföldi városok és jobban érvényesült a néprajzi, az élet megfigyelésének szempontja. A kirándulások iránya: Győr, Debrecen (többízben), Szentes, Szolnok, Nagykőrös, Dunaföldvár, Kecskemét, Kécske, Komárom, Kassa, Diósgyőr, Budapest többízben és az iskola székhelyének környéke. A többnapos kirándulások nagyrésze természetszerűleg a Felvidék visszakapott része felé irányult. 3, 4, 5, 7 napos kirándulás keretében tekintették meg a növendékek vagy a Kassától nyugatra eső részt, vagy pedig Kárpátalja nagyobb városait. Ezenkívül fölkeresték a Mátra, Bükk környékét, Budapestet, Sopront. A kirándulások száma körülbelül egyezik az intézetek számával. Néhány intézet pl. Budapest (leány), Debrecen (leány) többet is rendezett. Külföldi kirándulás, bár a közlekedési viszonyok nehezebbek voltak, több intézetben volt. ftunszentmiklós Bécsbe, Pápa Olaszországba, Sopron Bécsbe rándult ki, Szeghalom 9 tanulója Svájcban töltött egy hónapot, a külföldi kirándulások tartama 5—10 nap volt. Az állami filmakciónak nem tagja 9 intézet, folyamatban van a csatlakozás 4 intézetnél. A vetített filmeknek a száma általában 80 körül váltakozik. A szülői értekezletek száma pontosan nem összegezhető. Volt közöttük általános osztály- és úgynevezett záró értekezlet, ahol a pályaválasztásról a IV., de különösen a VIII. osztályt végzett növendékek szülőivel értekeztek a tanári testületek. Az értekezletek jó része az új rendtartásról, az új osztályozás módjairól és jelentőségéről szólt. Ezenkívül szerepeltek a mindig állandó érvényű tárgyak: a szülői otthon és az iskola közös munkája, szünidei nevelés, tanárok és diákok, a cserkészek, a Felvidék visszanyerésének jelentősége, az egyenruha nevelő ereje, a ma eseményeinek hatása az ifjúságra, a klasszikus nyelvek tanítása, a munkatáborok, iskolabankok, a gazdasági jellegű középiskolák, film a tanításban, a tanulók politikai magatartása, vallásos nevelés, hazafias nevelés, a tekintély elve a nevelésben, hogyan tanuljon otthon a gyermek. Több intézet, pl. Hódmezővásárhely, Nagykőrös, bemutató tanítást is tartott. Általában a szülői értekezletek terén a differenciálódás évről-évre jobban mutatkozik. Az általános jellegű tárgyak szétoszlanak gyakorlatibb kérdésekre, az általános értekezlet pedig sok intézetben kisebb csoportokra oszlott ugyanazon időben. Az értekezletek egy-két intézet kivételével népesek, látogatottak voltak. Hogy gyakorlati eredményük mi volt, az intézetek jelentéséből idézve, a következőképen jellemezhetjük: tanárok és szülők kicserélhették gondolataikat, felhívta a figyelmet a szülök mun~