A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1940.

1940. április 17.

304 1940. április 18. — 275. 304 A tanári testületek tudományos és irodalmi munkásságáról a kérdőívek alapján a következőket állíthatjuk össze: vitéz dr. Durkó Antal (Békés) megírta Békés nagyközség történetét, Budapest fiúgimnáziuma: a tanári testületnek úgyszólván valamennyi tagja részt vesz a szakjának megfelelő tudományos és irodalmi munkásságban, dr. Bene Kálmán igazgató (Csurgó) elkészítette a nagykönyvtár szakkatalógusát, dr. Bódy Ferencnek, dr. Ecsy Ödönnek több cikke jelent meg, dr. Benigny Gyula és dr. Hoffer András nyilvános rendkívüli egyetemi tanárok, dr. Benigny Gyula, dr. Kun Sándor és dr. Péter Zoltán előadói a református tanárképző intézetnek, az állami tanárképző intézetnek előadója dr. Varga Zoltán. Általában a debreceni intézetnek több tanára vesz részt tankönyvírásban, dr. Hamvas Gyulának (Gyönk) cikkei jelentek meg. Ugyanezt jelenti több tanáráról Hajdúnánás, Molnár Józsefnek pedig önálló munkája, dr. Tálasi István (Hódmezővásárhely, fiú) A bugaci pásztorkodás című tanulmányát tette közzé, Szathmáry Lajos munkatársa a Protestáns Szemlének. Több tanár tartott előadást. Dr. Gaál László (Karcag) latin tankönyveket ír és szerkeszt, dr. Vályi Armand tanulmányokat közöl. Kecskemét az Értesítőre utal, Jónás Márton (Kiskunhalas) mennyiségtan tankönyvre nyert megbízást, Polgár János egyetemes konventi szakbíráló, dr. Kövendy Dénes (Kunszentmiklós) munkatársa a Magyar Tudományos Akadémia nemzetközi latin és magyarországi latin szótárbizottságának, dr. Boros István (Mezőtúr) ez évben is több tanulmányt tett közzé, Balázs Győző (Miskolc) költeményeivel aranyérmet nyert a Tinódi Sebestyén Társaságtól, dr. Szabó János tanulmányok és dr. Árokszállásy Zoltán költemények és cikkek közzétételével munkálkodott. Dr. Tőrös László (Nagykőrös) latin tankönyvet szerkeszt, értekezéseket írt, Pápa is az Értesítőre utal, Jékely Lajosnak (Budapest leány) verses kötete jelent meg, szerkesztője a Magyar nyelvi tankönyv sorozatnak, dr. Papp Ferencnek (Debrecen) önálló tanulmánya jelent meg ,,A magyar gimnázium új hármaskönyve" címen, Péterffy László szerkesztette a Pap Károly Emlékkönyvet, ezenkívül cikkei jelentek meg, Szele Miklós egyházi folyóiratokba dolgozott, végül a miskolci leánygimnázium több tanára is közölt cikkeket, tartott előadásokat. A rendes tanszékek jórészt mindenütt be voltak töltve. Budapest (fiú) egy tanszéket ideiglenesen átengedett a Baár-Madas leánygimnáziumnak, Hajdúnánáson megszűnt egy tanszék. Nincsen minden rendes tanszék betöltve Mezőtúron és Hódmezővásárhely leánygimnáziumban. A szakszerűség terén a javulás fokozatosan észlelhető, annak ellenére, hogy a mult év rendkívüli viszonyai meglehetősen nehézzé tették ennek a megvalósítását. így jelenti Hajdúnánás, hogy sok változás volt, Békésen a rajztanár tanított természetrajzot, Gyönknek nincsen rajzta-