A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1940.
1940. április 17.
192 1940. április 18. — 180—181—182—183. A szóban lévő határozattal özv. Szentpéteri Istvánné özvegyi nyugdijának havi 5 pengővel való felemelése iránt előterjesztett kérelmével — törvényes alap hiányában — elutasíttatott. Az egyetemes konvent a felebbezést elutasítja s az intézőbizottság határozatát indokainál fogva helybenhagyja. 194. A dunamelléki egyházkerület 1939. évi november hó 23—24. napjain tartott közgyűlésének 101. számú határozatával felterjeszti az egyetemes konventre a pesti egyházmegye 21,/c—1939. számú határozatát, mellyel arra kéri az egyetemes konventet, tegyen lépéseket a belügyminiszter úrnál az iránt, hogy a kórházak és a szülőotthonok a református újszülöttek megkeresztelését az anyának a kórházból való eltávozása előtt a szülő akarata ellenére ne követeljék, mert ez beleütközik a református egyház Istentiszteleti Rendtartásának rendelkezéseibe. Az egyetemes konvent magáévá teszi a dunamelléki egyházkerület előterjesztésében foglaltakat s felkéri a m. kir. belügyminiszter urat, méltóztassék rendeletileg utasítani a kórházak és szülőotthonok vezetőségét az iránt, ne követeljék a református újszülöttek megkeresztelését a kórházban, illetve a szülőotthonban az anyának onnan eltávozása előtt, mert a református egyház istentiszteleti Rendtartása úgy rendelkezik, hogy a keresztelés lehetőleg a templomban istentisztelet keretében, a szülök és keresztszülők jelenlétében történjék. Abban az esetben pedig, ha a szülők óhajára a keresztelés a kórházban, vagy a szülőotthonban történik, méltóztassék utasítani ezen intézmények vezetőségét, hogy a keresztelés kiszolgáltatására oly helyiséget jelöljön ki, mely a keresztség szentségének minden tekintetben megfelel. 195. Az egyetemes konvent külügyi bizottsága bemutatja az 1939. évi november hó 10-én és 1940. évi április hó 5-én tartott üléseiről szóló jegyzőkönyveit. Ezeken az üléseken a bizottság: 1. Foglalkozott a World Alliance genfi főtitkárának, Henry-Louis Henriod úrnak „Az egyházak jelenlegi helyzete Csehszlovákiában" címen valamennyi protestáns egyházhoz intézett memorandumával. A külügyi bizottság e memorandumban foglalt téves adatokat a „Református Élet" által kiadott, angol, francia, holland és német nyelven a külföldi protestáns egyházakhoz megküldött füzeteiben helyreigazított s kimutatta, hogy a Magyarországhoz visszacsatolt területeken élő reformátusok — elenyészően csekély kivételtől eltekintve — magyarok.