A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1940.
1940. április 17.
1940. április 18. — 154—155. 147 Mind a szegedi, mind az újszegedi egyházközség — az egyházmegyei közalapi pénzkezelő nyilatkozatára is támaszkodva — azt bizonyítja, hogy-a terhére kimutatott hátralék csak látszólagos és az egyházmegyei elszámolás késedelmessége miatt mutatkozik, ezért kéri az egyszersmindenkori segély megadását. Az egyetemes konvent — a közalap intéző-bizottsága javaslatát'elfogadja — az újszegedi egyházközség részére 600 P, a szegedi egyházközség részére pedig 400 P közalapi egyszersmindenkori segélyt megszavaz. Egyben felkéri az egyetemes konvent a tiszántúli egyházkerületet, hogy rendelje el a közigazgatási vizsgálatot annak megállapítása végett, hogy kinek a hibájából történt a szegedi, illetve újszegedi egyházközség által befizetett járulékok késedelmes elszámolása, és hogy a vizsgálat eredményét jelentse az egyetemes konventnek. 155. Bemutattatott a tiszántúli egyházkerület 1939. évi november hó 22. s következő napjain tartott közgyűlésének 460/6. szám alatt hozott határozata, amellyel csatlakozva a tiszáninneni egyházkerületi közgyűlésnek 9/1939. számú határozatához kéri, hogy az országos református közalap vagyonának ]/ 3 része egyházközségeknek teljes biztosíték mellett nyújtott értékálló kölcsönökbe fektettessék be, mégpedig akként, hogy minden egyes egyházkerületben jelentkező kölcsöinigénylés olyan arányban e'égíttessék ki, amilyen arányban a közalaphoz az illető egyházkerület Hozzájárul. ' Az egyetemes konvent a közalap intéző-bizottságának javaslatáraértesíti az egyházkertileteket, hogy z közalap 848.804.80 P vagyonából 1939. évi december 31-ig 493.012.95 P helyeztetett el kölcsönökbe, amiből 417.305.73 P egyházközségeknek adatott /' ki. Az egyházközségeknek adott közalapi kölcsönök összege meg1. haladja a közalap vagyonának ]/ 3 részét s így a tiszáninneni és tiszántúli egyházkerület kérése már eddig is teljesíttetett. A tiszántúli egyházkerületnek az a kérése, hogy a közalapi kölcsönígénylés olyan arányban elégíttessék ki, amilyen arányban az egyes egyházkerületek a közalaphoz hozzájárulnak, nem vehető figyelembe, mert e kívánság teljesítése ellentétben állana az országos közalapnak egész alapgondolatával, közelebbről az 1933. évi VIII. egyh. t.-c. 1. §-ában lefektetett alapelvével, mely '• - az isteni Ige parancsának (Egymás terhét hordozzátok) érvényesülését nem kötötte egyházkerületi keretekhez. 10*