A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1939.

1939. április 19-20.

1639. április 20. — 263. 337 263. A külügyi bizottság 193G. évi június hó 8. napján 2. szám alatt hozotr határozata alapján az egyetemes konvent elnöksége arra kérte az Egyesült-Államokbeli református egyház (Reformed Church in the USA) belmissziói bizottságának főtitkárát, juttassa el az egyetemes konventhez a tiffini egyezménnyel részükre átadott magyar református egyházközségek működéséről és helyzetéről szóló jelentéseket, hogy ezek sorsáról e jelentések alapján megbízhaíó értesüléseket szerezhessünk. Egyben a főtitkár úrtól tájékoztatást kért arról, hogy a Reformed Church in the USA és az Evangelical Synod of North America közötti egyesülésről szóló hírek helytállók-e. Ezzel kapcsolatban bemutattatott dr. Schaeffer Károly főtitkár úrnak a konvent elnökségéhez intézett részletes jelentése. Dr. Schaeffer e levelében előadja, hogy 1938. június 22-én Columbus-ban (Ohio) tartott Generális Synodus kimondotta a „Reformed Church in the United States" és a „Evangelical Synod of North America" egyházak egyesülését és a két egyház számára zsinatnak, annak keretében 34 kerületnek, valamint a különböző központi szerveknek, bizottságoknak és segédszerveknek a létesítését. A Doktrína, amelyet az egyesült új egyház alkotmányába mint hitvallási alapot becikkeiyezett, a következő: „A keresztyén hit és élet alapjának és legfőbb szabályának az Egyesült Egyház az Ó- és Újszövetségben foglalt Szentírást, mint az Isten igéjét ismeri el. Az így egyesült evangélikus és református egyházak doktrínájának forrásai a Heidelbergi Káté, a Luther kátéja és az Augsburgi Confessio. Az Egyesült Egyház a Szentírásban tanított igazságok autoritativ magyarázatául ezeket fogadja el; ahol és amennyiben a most megjelölt források egymástói eltérnek, a lelkészeknek, egyháztagoknak és egyházközségeknek — a bibliától elválaszthatatlan lelkiismereti szabadságánál fogva — joguk van e hitvallások bármelyikének magyarázatát elfogadni, mindenkor szem előtt tartva azonban azt, hogy a hit végső forrása mindig maga a Szentírás. Az Egyesült Evangélikus és Református Egyház a többi keresztyén egyházhoz való viszonyában állandóan arra fog törekedni, hogy a lelki egységet és a békességet biztosítsa." Előadja továbbá levelében dr. Schaeffer azt is, hogy az új egyházalkotmány lehetővé tette külön magyar református egyházkerület szervezését és abban megengedte a többi kerületétől eltérő szervezetnek, t. í. a régi egyházmegyei szervezetnek a fenntartását is.