A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1939.

1939. április 19-20.

1939. április 20. — 227—228. 307 Kiadás: 1. Költség, adó stb. — — 2. Maradvány folyószámlán —.—P — 1.230.—P együtt: 1.230.—P 5. Ezek szerint az alapítvány 1938. évi tiszta jövedelme kamatokból 47.78 P volt, amely összeg teljes egészében a tőkéhez csatoltatott, mivel a debreceni református egyházközség az alapítólevél IV. pontjában biztosított jogával nem élt, t. i. a tiszta jövedelem 50%-át nem vette Igénybe. 6. Az alapítvány vagyona 1938. december 31-én 1.800 korona névértékű magyar földhitelintézeti 4^%-os sorsolt záloglevél és 1.230 pengő Icészpénz volt. Tisztelettel kérve jelentésünk tudomásulvételét, vagyunk Budapest, 1939. március 31. napján a főtiszteletű és méltóságos Egyetemes Konvent alázatos szolgái: Dr. Balogh Jenő s. k. Dr. Ravasz László s. k. főgondnok, világi elnök. püspöik, lelkészi elnöik. Az egyetemes konvent az elnökség jelentését jóváhagyólag tudomásul veszi s azt az alapítólevél V. pontjának 3-ik bekezdése értelmében a tiszántúli egyházkerület közgyűlésével s ennek útján a debreceni egyházközség presbitériumával közli. 228. Az egyetemes konvent elnöksége beterjeszti a Munkácsi Süteő István és neje nagyszalatnai báró Fischer Margit kulturális alapítványa 1938. évi számadásával kapcsolatban a következő jelentést: Főtiszteletű és Méltóságos Egyetemes Konvent! A „Munkácsi Süteő István és neje nagyszalatnai báró Fischer Margit kulturális alapítvány" 1938. évi számadásával kapcsolatban van szerencsénk tisztelettel jelenteni, hogy az alapítvány 1938. évi tiszta jövedelme 408.90 pengőt tett ki. Az alapítvány tulajdonát képező értékpapírok állományában az 1938. év folyamán változás nem állott elő. Az alapítólevél 5. pontja szerint az alapítványi vagyon évi tiszta jövedelmének 85%-a az alapítvány rendeltetésszerű céljaira fordítandó, 10%-a az alapítványi vagyon megkétszereződéséig tőkésítendő, 5%-a pedig kezelési költség címén az egyetemes konventet illeti meg. Az alapítvány rendeltetésszerű célját az alapítólevél 3. pontja Matgyarországon és elsősorban az elszakított területeken fekvő református 20*