A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1939.

1939. április 19-20.

1939. április 20. — 204—205. 293 A vizsgálati jegyzőkönyv 4. pontja az egyetemes konventhez egy előterjesztést tartalmaz. Nevezetesen a vallástanárképesítő bizottság úgy határozott, hogy „semmiképen sem lehet anyaszentegyházunk jövő épülé­sének hasznára, ha vallástanári vizsgálatra az eddigi gyakorlat szerint elégséges minősítésű lelkészi oklevéllel is lehet jelentkezni, azért a Fő­tiszteletű és Nagyméltóságú Egyetemes Konvent elé olyan értelmű javas­latot terjeszt, ihogy jövőben vallástanári vizsgálatra jeles, de legalább is "30 rendű lelkészi oklevél felmutatása kívántassák meg". Egyetemes konventünk az iskolaügyi bizottság javaslatára: 1. a középiskolai vallástanári vizsgálatról szóló jelentést a vallástanári oklevélet szerzettek szíves üdvözlésével tudomásul veszi; 2. a vallástanárképesítő bizottságnak azt a javaslatát, hogy a jövőben vallástanári vizsgálatra jeles, de legalább jó rendű lel­készi oklevél felmutatása kívántassék meg, nem fogadja el. Mert amint nem adott helyet egyetemes konventünk évekkel ezelőtt (1. 1929. évi 121. sz. konv. jegyzőkönyv) annak az előterjesztésnek, amely szerint a vallástanári vizsga töröltessék el s a lelkészi okle­vél minden további vizsgatétel nélkül képesítsen középiskolai val­lástanári állásra, éppen úgy kénytelen most elzárkózni attól a felfogástól, amely szerint a jeles, vagy legalább jó rendű lelké­szi oklevél prejudikálna abban a tekintetben, hogy ki bocsátható vallástanári vizsgálatra. A vallástanárképesítő bizottságoknak a vallástanári vizsgálatokon módjukban van lelkiismeretes gondos­sággal megállapítani, hogy a lelkészi oklevéllel bírók közül kik ké­pesítessenek vallástanárokká esetleg éppen olyan kegyelmi aján­dékok birtokában, amelyek megvizsgálása nem képezte a II. lel­készképesítő vizsgálat külön feladatát, természetesen anyaszent­egyházunk jövő építése szempontjából, — ebben a tekintetben tel­jesen egyetért az egyetemes konvent a debreceni vallástanárképe­sítő bizottság intenciójával, szigorúan megvizsgálandó a vallás­tanári vizsgálatra jelentkezőknek mind elméleti, mind gyakorlati képzettsége, mind ismerete, tudása, mind tanítási készsége, ké­pessége és arravalósága. y 205. A tiszántúli egyházkerület püspöke felterjeszti a debreceni kol­légium intézőtanácsának 41/1939. számú határozatát, melyben a debre­ceni tankerületi kir. főigazgató 3.937/1938-39. szám aiatti ama felhívá­sára, hogy a „Dóczi Imre alapítványnak egyházi főhatósági megerősítés-

Next

/
Thumbnails
Contents