A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1939.

1939. április 19-20.

278 1939. április 20. — 191. tesen, csak utal egyházi énekeskönyvünkre és a középiskolák alsó és felső" osztályaiban rendelkezésünkre álló tankönyvekre. Elméleti anyaga az alsó osztályokban általában megegyezik az állami tantervnek azzal a formájá­val, amely a legutóbbi reformok előtt a leányközépiskolákban érvényben volt (1927). Az V. osztályban összefoglalások után tisztázza a polifonikus és harmonikus zenei szerkesztés alapelveit, természetesen nem szinte­tikus, hanem analitikus eljárással, a VI. osztályban esztétikai, formai és műfaji ismereteket ad, a VII. osztályban egyetemes, a VIII. osztályban magyar zenetörténetet tárgyal rendszeres, de rövid előadásban. Módsze­res eljárásokat nem ír elő, ilyen tanácsokat nem ad, de a tervezettel kap­csolatban készített tanulmányában, amely a Protestáns Tanügyi Szemle 1938. évi 6. számában jelent meg, ismerteti mind az elmélet, mind a dal­lamtanítás korszerű eljárásait. A Horváth-féle tervezet sokkal szélesebb keretű, e keretben a du­namelléki tervezet elfér, tehát elfér az egyházi ének, mint a református középiskolai énektanításnak fölöttébb fontos része. A dunamelléki egyházkerület tervezetét elfogadja a dunamelléki egyházkerület 7 iskolája, a Horváth-féle tervezetet a tiszáninneni, tiszán­túli és a dunántúli egyházkerület 17 középiskolája. Szinte kivétel nélkül kívánja azonban minden középiskolánk, hogy az ének tanítására meg­felelő református szellemű tankönyvek álljanak rendelkezésre. Középiskoláinknak az énektanítás elmélyítését célzó törekvései szem­léltetésére bemutatja az előadó a szeghalmi gimnázium igazgátójának kö­vetkező kívánságait: „1. Református tanári állások betöltésénél előnyben részesítendők azok, akik instrumentális zenével (hegedű, harmónium, harmonika, zon­gora, cimbalom, fuvola stb.) legalább annyira ismerősök, hogy egysze­rűbb melódiákat az osztály előtt el tudnak játszani. A református tanár­képzők gondoskodjanak a tanárjelöltek ilyen irányú kiképzéséről. 2. Mind: a nyolc középiskolai osztályban hetenként legalább 2—2 órát adjunk az ének tanítására. Ma úgyis hat tanítási óránk van. dél­előttönként. Legtöbb osztályban hetenként néhány esetben nincs hatodik tanítási óra. Ezt a hatodik üres órát tapasztalat szerint a diák elhaszon­talankodja. Semmiféle túlterhelést nem jelentene, ha az ilyen osztályok is hat óráig lennének az iskolában, de a negyedik vagy ötödik órában egy­egy énekórát kapnának. Lelki felüdülést jelentene ez számukra. 3. Minden református középiskolát kötelezni kell egy rendszeres énektanári tanszék szervezésére és betöltésére. 4. Olcsó és jó daloskönyv kiadásáról kell gondoskodni és meg kell követelni minden iskolától, hogy minden osztályban legalább 40—50 ma-

Next

/
Thumbnails
Contents