A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1939.

1939. április 19-20.

1939. április 19. — 67—68—69—70. 122 egy-két kivétellel mindenütt konfirmáltak s a konfirmációi előkészítésben sok vallásoktató derekasan résztvett. Egyházi részről meglátogatták a vallási órákat: esperesek, helybeli lelkészek, megbízott presbiterek, körlelkészek, Budapesten négy szakfelügyelő, sőt a vallásoktatók hospitáltak is egymásnál. Az iskolai hatóságok magatartását minden vallásoktató dicséri. A tanulók közt sokan tagjai voltak a SDG-nek, KlE-nek s általában a helybeli iskolai vallásos egyesületnek, körnek, szövetségnek. Ezek munkájának vezetése általában a vallásoktató kezében van. A SDG-kollégiumok munkájának eredménytelenségét sokan az erőtelen vezetésnek tulajdonítják. Feltűnő, hogy bár az egyetemes konvent e tekintetben már rendelkezett, az iparostanonc iskolákban még mindig nem használják igen sokan az előírt tankönyvet (dr. Budai: A mi vallásunk). Pl. a pécsi bányászati és fémipari szakiskolában, a kecskeméti, nagykőrösi, tabi, újpesti, pestújhelyi, pestszentlőrinci, rnonori, rákospalotai, kalocsai, dunaharaszti, bugyii, szabadszállási, szekszárdi, dunaföldvári, bonyhádi, barcsi, kaposvári, keszthelyi, nagyatádi, nagykanizsai, szigetvári, balassagyarmati, salgótarjáni, enyingi, móri, székesfehérvári MÁV iparos, körmendi, kőszegi, szombathelyi, devecseri, celldömölki, tatai, esztergomi, győri, komáromi, bánhidai, magyaróvári, alsó- és felsögallai, balatonfüredi, várpalotai, veszprémi, miskolci fémipari és községi tanonciskolákban, a mezőcsáti és egri, diósgyőri állami, szikszói, hajdúhadiházi, polgári, vásárosnaményi, battonyai ker. tanonc, békéscsabai, gyomai, gyulai, hódmezővásárhelyi, körösladányi, makói, mezőberényi, mezöhegvesi, tótkomlósi, orosházai, reformátuskovácsházai, szarvasi, szegedi, szeghalmi, szentesi, vésztői, kunhegyesi, kunmadarasi, kunszentmártoni, mezőtúri szabadságién, tiszaföldvári, törökszentmiklósi, kemecsei. nagykállói, nyírbátori, újfehértói, mátészalkai és sarkadi iparostanonciskolákban. Az évvégi vizsgálatok legtöbbször az egyház által kiküldött elnök jelenlétében történtek. Elnök volt a helyi viszonyok szerint: a lelkipásztor, gondnok, valamelyik presbiter, intézeti ref. tanár, esetleg egy másik vallásoktató. A legtöbb vallásoktató kifejezte azt a kívánságát, hogy továbbra is szolgálati helyén maradhasson a már megszokott és megszeretett iskoláiban. » Az egyetemes konvent a jelentést tudomásul veszi. Felhívja az illetékes püspöki hivatalok útján a vallásoktatókat általában, a felsorolt iparostanonc iskolák vallásoktatóit pedig külön is, hogy a konvent által elrendelt tankönyvet használják.