A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1938.
1938. április 27-28.
70 1938. április 27. — 86—87—88—89. középiskoláinkban nyári tanulmányutak keretében a szórványmisszió ügyét az ifjúság körében. A mi ifjúságunk nem eléggé ismeri még a magyar földet, a magyar pusztát. Milyen fontos nemzeti érdek az, hogy ezt megismerje, milyen nagy dolog volna középiskoláink ifjúságát a VII. és. VIII. osztályból ilyen tanulmányútra kiküldeni a vakációban. Elsősorban nem Olaszországba, vagy a Balaton mellé, vagy a Bükkbe, hanem a magyar föld, a magyar puszta felé. Az utódállamokban már felismerték annak a nagy jelentőségét, hogy ismerje az ifjúság eléggé az ő faluját, fajtáját. Mennyire összébbforrődnék a magyarság, ha közép- és főiskolások ezt a munkát nagy komolysággal, nagy szeretettel a jövendőért végeznék. Nagyon vigyázva, nagy körültekintéssel középiskoláink készítenék elő ezeket az utakat s a magyar föld megismerésének tanulmányába lehetne belekapcsolni a szórványgondozás munkáját. Olyan egyszerű ez. A nyilvántartásból kezeik közé kell adni pontos címét a tanulmányújukba eső szórványbeli reformátusoknak, hogy azokat felkeressék, velők beszéljenek, elvigyék az egyház üzenetét, erősítsék őket, sőt egy-egy kis traktátussal ajándékot is adjanak nekik. Milyen nagy dolog volna ez a szórványbeli reformátusra, éppenúgy, mint arra az ifjúra nézve, aki felelősséggel vállalt egy szent missziót s jutalmul érzi azt a lelki megnyugvást, hogy ő egy szent küldetésben hűséggel eljárt. Az ilyen ifjú azután szívesen vállal és tesz többet is hitéért és egyházáért, hazájáért és népéért. Világért sem falukutatás ez, mások vannak erre hivatva, de a magyar református ifjú kézfogása a magyar föld népével. Az egyetemes konvent a szórványmissziói albizottság és a misszió bizottság javaslatára a következőket rendeli: 1. Minden egyházközség, amelynek szórványai vannak, fektessen fel nyilvántartást szórványairól és a szórványokban élő reformátusokról, mégpedig névszerint. JEzt a nyilvántartást évenként a változott helyzethez képest módosítani kell. 2. Minden egyházközség presbiteri gyűlésen állapítsa meg a szórványokban lakó reformátusság lelkigondozásának módját. A lelkigondozásban részt kell venniök lelkipásztorokon, segédlelkészeken, hitoktatókon kívül a tanítóknak, a presbitereknek, esetleg más világiaknak is, valamint a szórványokban lakó s erre alkalmas egyéneknek. 3. Meg kell szervezni a szórványokba való kiszállást anyagi és személyi vonatkozásban. 4. Meg kell szervezni az iratterjesztést. 5. A szórvány reformátusoktól befolyt minden egyházi adó„