A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1938.
1938. április 27-28.
1938. április 28. — 239. 323 tanterv alapján új tankönyveket fog kiadni. Ennek a vállalkozásnak a sikere érdekében igyekszik a ref. tanárok közül tekintélyes számú tankönyvírót lekötni, holott ugyanolyan, vagy a tankönyvirókra még előnyösebb szerződést ő is hajlandó velük kötni, sőt végső esetben még az erkölcsi sikerrel is megelégszik, ha ily módon a színtiszta református szellemű könyvek megjelentetését biztosíthatja. Megismétli az e tárgyban 1936. április 20-án kelt beadványát, amelyben annak az aggályának adott kifejezést, hogy a Franklin-Társulat és az Egyetemi Nyomda összefogása a felekezetek által kiadott vagy használatra engedélyezett tankönyveket kiszorítja a felekezeti iskolákból, különösen ha a közoktatásügyi minisztériumtól sikerül az egységes középiskolai tankönyvek kötelező használatát kieszközölnie. A terv keresztülvitelében a felekezeti autonómia megsértését látja. Ezért átiratában megkereste a Szent István-Társulatot. Az válaszában teljesen egynek vallotta magát ebben a kérdésben a debreceni nyomdavállalattal, hangsúlyozva, hogy tankönyvkiadói jogát szintén fenn kívánja tartani. Ez indította arra, hogy most a következő javaslatot terjessze a tankönyvbizottság elé: Alakíttassák az Országos Református Tanáregyesület kebelében tankönyvírói bizottság, amely a szükségessé váló tankönyvek megíratásáról gondoskodnék. A konvent és a tanáregyesület e célra alakult bizottsága által megbíráltatván és elfogadtatván, a konvent a könyv kötelező használatát rendelje el. A kiadásra és forgalombahozatalra a debreceni nyomda vállalkoznék, de a népiskolai tankönyveknél alkalmazott arány szerint részeltetné a nyomtatásban a többi egyházkerület nyomdáját is. A debreceni nyomda által felhozottakból is világos, hogy egyetemes református tanügyünknek egyik, legégetőbb kérdése az iskoláknak megfelelő tankönyvekkel való ellátása. Egyházi főhatóságunknak azért döntenie kell abban a kérdésben: kíván-é élni könyvkiadó jogával vagy sem. Ha igen, akkor haladéktalanul meg kell oldani az egyházi vállalatok által eszközlendö könyvkiadás kérdését, amíg más oldalról el nem látják az iskolákat olyan, esetleg az állami legfőbb hatalom által is ajánlott könyvekkel, amelyek az egyházi kiadásban megjelenteknek a bevezetését később megnehezítik. Ha nem, akkor meg kell elégednie azzal, hogy saját szempontjainak a tankönyvekben való érvényesülését kizárólag a hozzá bírálatra benyújtott könyvek átvizsgálásánál ellenőrizze. Az egyetemes konvent a középiskolai tankönyvbizottság és az iskolaügyi bizottság javaslatának elfogadásával arra való tekintettel, hogy mivel a református szellemben írt tankönyvek református tan- és nevelésügyünknek nélkülözhetetlen segítőeszközei s az ezekről való lemondás iskoláink református színezetének a csorbításával járna, — mivel továbbá az új középiskolai 21*
