A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1938.

1938. április 27-28.

-28 1938. április 27. — 22. Lajos ny. pénzügyi titkár imaház céljaira 400 négyszögöl telket adományozott. Az egyházkerület felhívta az egyházmegyéket szórványmissziói lelkigondozási munkaterv készítésére, a vallástanításnak minden gyermekre való kiterjesztésére, missziói központok felállítására és missziói segédlelkészi állások szervezésére. Dunántúl erő- és reményteljesnek látszik a szórványhívek pontos számbavétele. Nehéz ez, mert a tanyai cse lédség állandóan változik. Sokan nem is vallják be református voltukat, mert félnek a fizetéstől. A lelkigondozás akadálya a munkaerők hiánya, a helyiség hiánya és a cselédlakásokban különböző családok és felekezetenként különböző lakók összezsúfolása. A drégelypalánki előadó jelentése szerint sok helyen vagy a lelkész pusztul bele a lelkigondozásba, vagy a szórvány a gondozatlanságba. Miháldon a hitoktatás a római katholikus iskolában történik. Viszont Iharosberényben a levente-otthonban tartják az istentiszteletet, mert az evangélikus egyház sem a templomot, sem az iskolát nem engedi át erre a célra. A rákai elemi iskolásokat Igalban az adófőnök oktatja. Balassagyarmat a rétsági szórványban imaházat épít, amelyhez telket a község adott, államsegélyt pedig Soldos Béla főispán eszközöl ki. Mezőföldön kiemelkedik a kálozi szórványgondozás, ahol a gyülekezeti diakonissza egy-egy pusztán egy hetet tölt egyfolytában, minden este bibliaórát tart, a családokat sorban felkeresi, olvasni valókat osztogat. Mindenik pusztán volt egy-egy hetes bibliai tanfolyam, énektanulás, látogatás, vasárnapi iskola, házi istentiszteletek. A dégi lelkész azt jelenti, hogy többször megkísérelte a szórványokban istentisztelet tartását, ez azonban egy esetben sem sikerült, mert az uradalmak vasárnap is foglalkoztatják alkalmazottaikat. A pápai egyházmegyében Celldömölkön templomot építettek és harmóniumot szereztek be. A dunántúli egyházkerület elrendelte pontos szórványkimutatás készítését- Tiszáninnen előadója a szórványmissziókról csak annyit ír, hogy annak képe még mindig nagyon szomorú. Legtöbbször az anyagiak hiánya miatt alig néhány egyházközség törődik a szórványokkal. Egy-két diakónus beállítását tartaná célszerűnek. Tiszántúl Alsószabolcs-hajduvidéken Püspökladány buzgó missziói lelkésze révén minden irányban gondoskodik a szórványhívekről, a mult évben 1688 pengőt fordított ennek költségeire. Polgáron a káptaiani birtokon nagy nehézségekbe ütközik a hívek gondozása, mert a káptalan által fenntartott iskolában a vallásoktatást nem engedik meg. Békésbánáton tovább folyt a jól megindult szórványmunka. Csak Szarvas stagnál. Kondoroson a gyermekek vallástanítását az evangélikus tanítókvégezték. A Szenteshez tartozó Fábiánsebestyénben templomot építenek. Makó újabb tanyai segédlelkészt állít be. Debrecenben a tanyai munkát 10 segédlelkész végzi, ketten kint is laknak a tanyán. A külsőségen levők "lelkigondozásával még három segédlelkész foglalkozik. A 302 tanyai kon-