A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1938.

1938. április 27-28.

1938. áipriis 28. — 213. 265 adásokat magas színvonalú, élénk megbeszélés követte. Dr. Csüry Bálint egyetemi tanár pedig a tudományos néprajzi, népnyelvi, szociológiai kutatás módszeréről és nemzeti jelentőségéről tartott előadást a tagoknak, s meg is indult a csendes előkészület arra nézve, hogy a tanárképző arra vállalkozó tagjai Debrecen és környékének ilyen irányú feldolgozását megkezdjék. Ezeken kivül résztvettek tanárképzőseink az internátus közös bibliaköri óráin is, melyeket hetenként tartottunk egy internátusi helyiségben. Örvendetes jelenség, hogy a tanárképző végzett hallgatói sikerrel elhelyezkednek, s az is tanárképzőintézetünk megbecsülését jelenti, hogy a különböző intézetektől mind gyakrabban és gyakrabban fordulnak intézetünkhöz s kérnek tanerőt végzett növendékeink közül. Ezeknek a kéréseknek utóbb okleveles végzett tanár hiányában nem tudunk eleget tenni. Ügyhogy a református iskolák tanárszükségletét a tanárképző már nem tudja ellátni, holott még nagyon sok református intézet nem is intézetünkhöz fordul elsősorban, ha tanerőt keres. Ebből a szempontból itt volna az ideje a tanárképzői létszám felemelésének. Az is intézetünk hírnevét öregbítette, hogy két végzett tagunkat, Némedi Lajost és Végh Józsefet 1936. október 29-én „sub auspiciis Guber. natoris" doktorrá avatták. Tisztelettel kérem jelentésem szíves tudomásulvételét s vagyok a főtiszteletü és nagyméltóságú Egyetemes Konventnek Debrecen, 1937. október 7-én alázatos szolgája: Dr. Péter Zoltán s. k. tanárlcépzőinit. megib. igazgató. Egyetemes konventünk örömmel veszi tudomásul, hogy a debreceni református kollégium tanárképző intézetében az elmúlt iskolai évben is intenzív nevelés és tudományos szakképzés folyt, továbbá, hogy a tanárképző-intézet tagjai hitéletének ápolására és világnézeti képzésére rendszeresített bibliaórák ez évben is megtartattak. Örömmel értesült a tanárképző-intézet két volt tagjának sub auspiciis Gubernatoris doktorrá avatásáról, valamint arról, hogy több református intézet a tanárképzőhö fordult tanerőért és így a tanárképző-intézet végzett növendékei jórészt az intézet útján találtak elhelyezkedést, sőt többen is találtak volna. Ebben a tanárképző munkájának megbecsülését, elismerését látja, és amenynyiben a folyó iskolai évben is hasonló helyzet mutatkoznék, a létszámnak 5-tel való felemelését szükségesnek látja. A létszám felemelésével járó változásokról az igazgató jelentésében sza.mol be.