A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1938.

1938. április 27-28.

174 1938. április 28. — 142. nitóképesitő bizottság elnökét az egyházkerületi közgyűlés választja. A törvényjavaslat szerint pedig a miniszter nevezi ki évről-évre, egyházunk csak társelnököt küld ki. A törvényjavaslat az elnökön, társelnökön, igaz­gatón, rendes tantárgyakat tanító tanárokon és a gyakorló-iskolai taní­tókon kívül más tagot nem említ, holott az egyházi törvények idézett §-a szerint még tagja a bizottságnak két egyházkerületi megbízott és a fenn­tartó testület két képviselője. A törvényjavaslat szerint minden akadé­mián vizsgáló bizottságot kell alakítani, egyházi törvényeink szerint pe­dig minden egyházkerületben, amelynek kebelében tanítóképző-intézet van. Miután az állami érdekek az eddigi jogrend mellett is teljes védel­met nyerhettek és nyerhetnek a jövőben is és mert egyházi törvényeink­ben biztosított jog sorsáról van szó: javasoljuk az eddigi rend fenntartá­sát egyházi törvényeink értelmében, az állam részérői pedig kormánykép­viselőnek a kiküldését szintén az eddigi rend szerint. Annál is inkább, mert a kormányképviselői elnevezésnek több súlya van a nagyközönség megítélése szerint, mint a társelnöki elnevezésnek. A javasolt névcsere nem okozna változást az állami főfelügyeletnek e törvényjavaslat 22. § Ta szerint történő gyakorlásában. 10. A 23. §. 2. pontja a líceumról szóló törvény értelemszerű al­kalmazását kívánja bizonyos esetekben. Kapcsolatosan megemlítjük azt, hogy ezek közt ott van a tanulók tanulmányi eredményének elbírálására vonatkozó rendelkezés is, holott a tanítóképzésről szóló javaslat 17. §-a erre nézve már intézkedik. 11. Végül, mert e javaslatok mindegyike a mai idők törvényhozá­sához híven úgynevezett kerettörvény, amely sok esetben szűkszavú, az­zal a kérelemmel fordulunk Nagyméltóságodhoz, méltóztassék a majdan törvénnyé váló tervezetek végrehajtási utasítását hozzászólás céljából megküldeni egyházunknak is. C) Törvényjavaslat a gazdasági szakközépiskoláról. Örömmel üdvözöljük a gazdasági szakközépiskoláról alkotott tör­vényjavaslatot. A gazdasági szakoktatás megszervezése ugyanis remény­ségei nyújt a gazdasági fejlődésre, magyar népünk életszínvonalának és műveltségének emelkedésére. Egyházunknak nincsenek gazdasági szakközépiskolái (ipari-, ke­reskedelmi- és mezőgazdasági) s ha fog gazdasági szakközépiskolát fel­állítani, az előreláthatólag leánygimnáziummal kapcsolatban kereske­delmi, esetleg ipari középiskola, gimnáziummal pedig mezőgazdasági kö­zépiskola lesz. Mezőgazdasági középiskola alföldi gimnáziumainkkal kap­csolatosan volna szervezhető. A szervezés lehetősége azonban főképpen anyagi tényezőktől függ. Ez anyagi tényezők felett pedig fenntartótestü-

Next

/
Thumbnails
Contents