A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1938.

1938. április 27-28.

1938. április- 27. — 109. 171 4. A 9. §. 3. pontjában aggodalmat keltő rendelkezés az, hogy a „nyolcosztályos gyakorlati leánynevelő iskolaként működő leánylíceum igazgatói tisztét a gimnáziumi tagozat igazgatója is betöltheti", de „ebben az esetben — a líceumra kiterjedő hatáskörrel — a második bekezdésben körülírt képesítéssel (tanítóképzői tanári oklevél) rendelkező helyettest kell állítani". Ebből kétségkívül visszás helyzet áll elő, mert megbontja az egységes vezetést. A hatásköri összeütközés lehetőségén kívül az igazgató tekintélyét is csökkenti, mert nem közönséges értelemben vett„ hanem mélyebb okból eredő helyettes állításáról van szó. Ez a rendelkezés tehát mellőzhető az elmondottakon kívül azért is, mert minden középiskolai tanári oklevéllel bíró és igazgatás szempontjából megfelelő egyéniség alkalmas arra, hogy ellássa ennek a neveléstanból csak alapismeretek nyújtó iskolának vezetését. 5. A 10. §. 3. pontjában foglalt rendelkezés merevségének enyhítését kívánatosnak tartjuk oly értelemben, hogy líceumban középiskolai képesítésű tanár is alkalmazható legyen. A középiskola és tanítóképző-intézeti tanár készültsége között az előbbinek rovására nincs az a különbség, amely az ebből az iskolából való kizárást megokolná. 6. A 12. §. a hittanárokról szól. Az ebben foglalt rendelkezésekkel kapcsolatban gondolni kell arra, hogy miután egyházi törvényeink az V. t.-c. 92. §-ában a vallástanárrá választhatás feltételéül kifejezetten a középiskolai vallástanári oklevelet, vagy pedig lelkészi oklevélen kívül valamely más középiskolai szakcsoport tanítására képesítő tanári oklevelet jelöli meg, nem támad-e valami nehézség abban az esetben,, ha ilyen képesítésű vallástanár állami líceumban vagy akadémián történő alkalmaztatásáról lesz szó? A javaslat §§-aiban feltűnő határozottsággal jelentkezik a tanítóképző-intézeti tanári oklevél követelése s a 12. §. 2. pontja szerint: „a 10. §. harmadik bekezdésében felsorolt kellékek hiánya miatt megtagadhatja" a miniszter a bejelentés tudomásulvételét. 7. A 18. §. 1. pontja a líceum tantárgyait sorolja fel. Az általános műveltség s az akadémiai tanulmányok szempontjából kívánjuk, hogy a latin nyelv a líceumnak fakultatív tantárgya legyen oly értelemben, hogy a tanulónak módja legyen a második élő nyelv és a latin nyelv között választania. 8. Ad 23. §. 1—2. pont. Nem látszik kívánatosnak a tanítói pályától elzárni azokat, akik későbben ugyan, de hivatástudattól indítva akarnak tanítók lenni. Az a megfelelő iskolaszervezet, mely a növendékek részére egyéni sajátságaiknak és fejlődésüknek megfelelően az egyik iskolafajból a másikba való átlépést biztosítja. A merev iskolarendszerek a gyakorlati élet szempontjából nem állják meg helyüket. Kívánjuk azért a középis--