A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1937.

1937. május 3-4.

1937. május 4. — 350—351—352. 403 iés 'közoktatásügyi miniszteri rendelet 7-ik pontja is kimondotta, 'hogy „a lelkész elhalálozása esetében a részére még életében kifizetett jövedelemkiegészítési összeg a lelkész özvegyétől, illetőleg kiskorú gyermekeitől vissza nem fog követeltetni." így a lelkészi özvegyek a kongrua korábbi félévenként történt utalványozása idején rendszerint előnyösebb helyzetben voltak, mint a mai havonként történő utalványozás mellett. 351. Hörömpő Dezső ráköss zentmihályi lelkipásztor, pesti égyházvmegyei számvevő, hivatkozással arra, hogy a pesti egyházmegye a gyer.meköket taníttató lelkészek súlyos gondjainak enyhítésére egyházmegyei segélyalapot létesített, amelyhez minden kebetbeli egyházközség és lelkipásztor évi 10—10 pengő járulékot fizet s amelyből a rászoruló lelkészek 150—200 pengő taníttatási segélyt kapnak, — azzal a kérelemmel járul .az egyetemes konventhez, hogy tegyen lépéseket egy országos lelkészi gyermekneveltetési segélyalap létesítésére. Az egyetemes konvent, noha nagy elismeréssel veszi tudomásul a pesti egyházmegye kezdeményezését és teljes tudatában van annak, hogy a taníttató lelkészek helyzete rendkívül nehéz, a jelen időpontot a gyülekezetek és lelkipásztorok közismert anyagi helyzeténél fogva nem tartja alkalmasnak arra, hogy a meglevő egyházi közterhek mellett újabb közterhek beállítására az országos zsinatnak előterjesztést tegyen. A szép és szükséges kezdeményezést egyelőre az egyházkerületek és egyházmegyék figyelmébe ajánlja, mint követendő példát. 352. A dunántúli egyházkerület 134—1936. számú határozatával — noha maga is elismeri, hogy a m. kir. kormány a vasárnapi munkaszünet teljessé tételének elvi álláspontján áll és csupán az ország sajátos gazdasági viszonyaiban és az időjárás sokszor szeszélyes alakulásában .rejlő Okokból kénytelen az ország egyes vidékein az általános szabály alól kivételt tenni, a belsősomogyi egyházmegye felterjesztésére arra kéri a konventet, hogy a m. kir. kormányt a vasárnapi munkaszünet lehetőség szerinti megvalósítására újból tisztelettel hívja fel. A tiszántúli egyházkerület 36—1936. számú határozatával a beregi egyházmegye aggodalmára a vasárnapi munkaszünet teljes végrehajtására szintén kormányintézkedést kér, bár kifejezi azt, hogy a vasárnap megszentelésére mindenekelőtt a presbitériumoknak kell, esetleg egyházfegyelmezés útján is, de mindenesetre jó példájukkal, előljárni. Egyetemes konventünk, tekintettel a 274—1935. és a 167—1936. számú határozataiban közöltekre, újabb felterjesztés szükségét nem látja, de a maga részéről is kiemeli a tiszántúli egyházkerület határozatának azt a részét, amely rámutat 26*