A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1937.

1937. május 3-4.

1937. május 4. — 347—348—349. 401 deikezését hálásan tudomásul veszi és az egyházkerületekkel az. egyházközségek figyelmének felhívása végett közli. .348. A dunamelléki egyházikerület 43—1936. számú határozatával pár.tolólag terjeszti fel a vértesaljai egyházmegyének azt a kérelmét, hogy .az egyetemes konvent szíveskedjék hatálytalanítani a 269—1935. számú határozatát, amely szerint, ha az adókivető hatóságok a belhivatalnokok által haszonélvezett birtokok adóját nem az egyházközségekre, hanem a .haszonélvező hivatalnokokra vetik ki, ez ellen az eljárás ellen egészen a közigazgatási, 'bíróságiig jogorvoslattal éljenek. A vértesaljai egyházmegye felterjesztésében elmondja, hogy az a körülmény, mely szerint a földadót a vonatkozó pénzügyminiszteri rendelkezés szerint a hivatalnokokra vetik ki, semmiféle hátrányt nemi rejt magában, söt épen így biztosítható, hogy az egyházközség községi pótadóval meg ne rovassék és hogy az egyházi hivatalnokok esetleg virilis joghoz juthassanak. Egyetemes konventünk méltányolja a felhozott indokokat és 269—1935. számiú határozatának módosításával nem teszi feltétlen, kötelességgé a szóban lévő esetben a jogorvoslattal való élést. Kívánatosnak tartja azonban, hogy félreértések elkerülése végett az egyházközségek mégis csak azt kérjék, hogy minden az egyházközség tulajdonában levő ingatlan után az egyháziközség nevére írassék elő az adó, de külön-külön, cím alatt az ingatlan haszonélvezőjének megjelölésével. (Pl. Ref. egyházközség, Lelkészi javadalom, stb.) 349. A tiszántúli egyházkerület püspöke 483—1937. számú beadványában .bemutatta a konventi elnökségnek a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 73 362—1937. VI. számú intézvényét, amelyben véleményt kér tőle a belügyminiszter úrnak 102:929—1936. III. B. szám alatt hozzá intézett átiratával kapcsolatban, amelyben a belügyminiszter úr felhívja a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr figyelmét arra, hogy Vas vármegye 50 községében' van Olyan felekezeti iskola, amelyet a politikai község tart fenn, indokoltnak találná azért, hogy ilyen esetekben a község megbízottja és pedig a községi jegyző az iskolaszékekben helyet foglalna és — kivált ha más vallású — legalább a költségvetések és zárszámadások készítésénél és elibirálásánál részt vehetne. Ugyanebben, a kérdésben a dunamelléki püspök úr is közli a konventi elnökséggel, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr tőle is véleményt kért. Mindkét püspök úr azt óhajtja, hogy egyetemes konventünk ezt a kérdést egyházunkra nézve egységesen rendezze s erről értesítse a vallás- és közoktatásügyi miniszter urat. 26