A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1937.

1937. május 3-4.

40 1937. május 3. — 50. gondos áttanulmányozására. Felhívta az. egyházmegyéket gyermekmiszsziói és ifjúsági lelkészek kijelölésére, a papnék szövetségének megalakítására, valamint a konfirmáció ünnepélyessé tételére, ajánlja az új házasoknak bibliával való megajándékozását, pontos kimutatást kér a szektákhoz tartozók számáról, valamint a missziói kis körök munkájáról. A tiszánininenii egyházkerület szorgalmazza a jövőévre is az egyházkerületi konferencia, lelkésztovábbképző tanfolyam, evangelizációs hetek és napok rendezését, valamint a szórványgondozás erőteljesebbé tételét. A tiszántúli egyházkerület a sáfároktól fokozódó hűséget, az ifjúsági munka hathatósabb felkarolását, egyházellenes mozgalmak kivédését, a missziói munka körüli mulasztások erélyes megtorlását, a konfirmációi rendtartás szigorú keresztülvitelét, az összesítő jelentések teljessé és megbízhatóvá tételét, valamint a missziói előadóknak a canonica vizitációba való bevonását, sürgeti idevonatkozó határozataiban. Az egyetemes konvent a jelentést tudomásul veszi, örömmel és bizakodással látja, hogy a missziói munka helyenkint mutatkozó hiányai mellett is fejlődést mutat, s mindig több figyelmet és érdeklődést von magára hivatalos egyházi életünkben. A szórványokra és tanyákra vonatkozó jelentéseket kiadja a szórvány és tanyagondíozó bizottságnak, a szórványkataszter összeállítása és a szükséges tennivalók feltárása céljából, de addig is, míg maga intézkedhetnék, ajánlja ezt a munkát az egyházkerületek éber gondjába, erkölcsi, szervezeti és anyagi támogatásába. Kegyelettel adózik a miskolci Református Női Fülé regylet alapítója néhai Szathmári Király Pálné és Misley Károly miskolci volt lelkipásztor emlékének, akik m-a is élő bizonyságát adták annak, hogy a letűnt évtizedekben is élt egyházunkban a munkás hit és könyörülő szeretet lelke. Osztozik a dunamelléki egyházkerületnek Szabó Zsigmond lemondott missziói előadó iránti elismerésében, utódját, Muraközy Gyulát előadóul állító bizalmában; és a dunántúli egyházkerüleíinek a 15 éves fordulóhoz ért ibelsősomogyi belmissziói bizottság iránt kifejezett üdvözlésében. A maga részéről is köszönti a missziói munka hű munkásait, a lankadókat pedig bíztatja a hitnek szép harcára, amelyre nemcsak felülről jövő megbizatásunk, a lelkek éhsége és szomjúsága, hanem a mai idők válságos állapota is fokozott mértékben köteleznek. Az egyetemes konvent lehetetlennek, a lelkipásztori és tanítói hivatással összeegyeztethetetlennek tartja italmérésnek egyházi tisztviselők általi vezetését. Ezért helyesli a dunántúli egyházkerület ilyen irányban hozott tiltó határozatát.