A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1937.
1937. május 3-4.
1937. május 4. — 322—323—324. 377. 325. A fegyverneki egyházközség lelkipásztora mint vallássérelmi esetet panaszolja, hogy az ottani róm. .katolikus lelkész megtiltotta, hogy a 80—90%-os állami és községi segéllyel fenntartott fegyvernek-szapárfalui róm. katolikus iskolába járó 25—30 református vallású gyermek az iskola falai között részesülhessen hitoktatásban. A hevesnagykúnsági egyházmegye 76/1936. szám alatt hozott határozatával javasolta, hogy az egyházkerületi közgyűlés az egyetemes konvent útján kérje fél a vallás- és közoktatásügyi miniszter urat olyan értelmű rendelkezés kiadására, hogy azok a felekezeti iskolafenntartók, akiknek tanítói részére fizetéskiegészítő államsegélyt ad, olyan helyeken, ahol állami és községi iskola nincs, az iskolával nem bíró más felekezetbeliek részére hittantanítás céljára tantermet engedjenek át. Ahol pedig állami, vagy községi iskola van., ott rendelje el hogy ezek adjanak tantermet a más egyház iskolájába járó gyermekek hitoktatására. A tiszántúli egyházkerület 1936. évi december 16—17. napjain tartott közgyűlése 315. szám alatt hozott határozatával arra kéri az egyetemes konventet, hogy az e tárgyban 205/1936. számú határozatával kifejezett elvi álláspontjára is tekintettel a magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter úrtól a sérelmes helyzetnek egyetemes érvényű rendezését eszközölje ki. Egyetemes konventünk ennek az esetnek alkalmából a 235/1935. számú határozata alapján a im. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz terjesztett kérelmét megújítja. 326. A dunántúli egyházkerület 1936. október 14. napján tartott közgyűlése 139. szám' alatt hozott határozatával az egyetemes konvent elé terjesztette a keszthelyi lelkipásztor által jelentett vallássérelmi esetet, amely szerint a Kisőrszőlöhegyen 1936. július 12-én elhunyt Lakner Béla református vallású tartalékos huszárkapitányt a ibadacsony-tomaji róm. kath. /plébános a keszthelyi lelkipásztor megkérdezése és engedélye nélkül a róm:. kath. egyház szertartása szerint temette el. Minthogy az iratok közt nincs bizonyíték arra, hogy Lakner Béla valóiban református vallású volt-e (a gyászjelentés ama tétele, hogy a temetés a református egyház szertartása szerint fog történni, nem bizonyíték), — továbbá nincs felderítve, hogy a róm. kath. szertartás szerinti temetés nem a család kifejezett kívánságára történt-e (amely esetben ugyanis a család eljárása kifogásolható, de vallássérelmi eset nincs), — ezek földerítése nélkül pedig vallássérelmi eljárást indítani nem lehet, egyetemes konventünk az iratokat azzal a felhívással adja vissza a dunántúli egyházkerületnék, hogy ez ügyben további elhatározását a fent megjelölt felderítendő körülményekhez fűzze.