A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1937.

1937. május 3-4.

1937. május 4. — 183. 231 tásügy egyetemes érdekeinek szolgálatában mégis kénytelen vagyok e renueikezes fenntartásához ragaszkodni s arra kérni a Nagyméltóságú Elnökséget, hogy említett kívánságát elejteni szíveskedjék. Azokhoz az indokokhoz, amelyekkel ezen rendelkezés fenntartásának szükséges voltát előző átiratomban megokaidiatoltam, alig tudnék újabbakat hozzáfűzni. Újból és nyomatékosan rá kell azonban mutatnom arra a körülményre, hogy az iskolalátogató jelenlétében tartott megbeszélés^ jellegű tanári testületi értekezlet egyetlen esetben sem járhat el egyházi szervet megillető jogkörben. Éppen az egyházak iskolái autonómiájának védelmében tiltom meg az állami főfelügyeieti jog keretében eljáró iskolalátogatóimnak, hogy ezeken az értekezleteken az egyházakat bármilyen tekintetben kötelező határozat hozatalát szorgalmazzák, vagy ilyen határozat hozatalához hozzájáruljanak. Amennyiben azonban az iskolalátogatásból kifolyólag a tanári testületnek az egyházi törvényekben szabályozott módon mégis mint egyházi szervnek kellene eljárnia és esetleg határozatot hoznia, módjában van ezt a határozatot az iskolalátogatói megbeszélés befejezése, az iskolalátogató eltávozása és az illetékes egyházi hatóság megbízottjának elnöklete alatt meghoznia. Az iskolalátogatónak az a joga és kötelessége, hogy a látogatás eredményéről a tanári testület előtt beszámoljon, tapasztalatait a testülettel megbeszélje és ezt a megbeszélést átvitt hatáskörben, az állami főfelügyeleti jogot gyakorló miniszter nevében és képviseletében az iskolalátogató irányítsa, nemcsak teljesen és tökéletesen megfelel a törvény szellemének, de az állami főfelügyeieti jog gyakorlásának, lényegbevágó kelléke és együttjárója, amely jog és kötelesség a többi iskolafenntartó egyház részéről nem is tétetett vitássá. De a megbeszélés fogalmához tartozik annak kétoldalúsága is. Abban bennefoglaltatik egyrészt az iskolalátogató, másrészt a tanári testület egyes tagjainak cselekvő részvétele s nem is tételezhető fel, hogy akadjon, tanári testület, amely a megbeszéléstől való tartóz,kodásával meg akarja nehezíteni, vagy éppen meghiúsítani az egyetemes nemzeti és különleges egyházi érdekéket egyaránt szolgáló főfelügyeieti jog gyakorlását, megbontani az államinak és egyháznak a nevelés és oktatás érdekében folytatott vállvetett munkáját. A Nagyméltóságú Elnökségnek a 41. §. (9) pontjában foglalt rendelkezésekre vonatkozólag tett újabb megjegyzésével kapcsolatban rá keM még mutatnom annak helyességére, hogy az iskolalátogatónak esetleges súlyosabb kifogásait haladéktalanul közölnie kell az érdekelt igazgatóval, illetőleg tanárral s csak az így nyert felvilágosítás birtokában s arra rámutatással teheti meg az általa esetleg szükségesnek tartott külön jelentését felettes hatóságához. Amidőn a Nagyméltóságú Elnökség nagybecsű észrevételeire sze-