A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1937.

1937. május 3-4.

r.224 1937. május 4. — 183. tett .esetekben csak jelentést tegyen, hogy a tankerületi főigazgatónak: módjában legyen az ügyet az egyházi hatóság útján tisztázni s így ez a. hatóság tehesse meg a szükségesnek látszó intézkedést, rendelhesse el a vizsgálatot s élhessen esetleg megtorlással. Meg kell itt említenem még, hogy a körzeti iskolafelügy élők számára 7000/1935. eJn. sz. rendeletemmel kiadott Utasítás 33. §-ának. uitolsó bekezdése is a Nagyméltóságú Elnökség által

1 kifogásolt rendelkezést tartalmazza, amely pedig észrevétel tárgyává egyáltalában nem tétetett. Amidőn a Nagyméltóságú Elnökség nagybecsű észrevételeire szerencsém volt a fentebbiekben válaszolhatni, tisztelettel kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul véve a bölics főhatósága alá tartozó iskolákat ilyen értelemben ellátni utasitásaival. A magam részéről — mint már említettem, — gondoskodom arról, hogy a tankerületi kir. főigazgatók ebben az átiratomban lefektetett elvekről tudomást szerezzenek s a zavartalan együttműködés biztosítása érdekében ezek szerint járjanak el." Az egyetemes konvent elnöksége a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr válaszát, e válaszban lefektetett nagyjelentőségű, a felekezeti oktatás történelmi jogainak megőrzésére irányuló szándékra tekintettel közölte a református közép- és középfokú iskolák igazgatóinak 1936. évi november 14-én., Budapesten lefolyt értekezletével. Itt megállapítást nyert, amint az a 6850/1936. szám alatt, a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz intézett újabb felterjesztésben- is hang súlyoztaitott, hogy a tankerületi kir. főigazgatókkal való hivatalos érintkezés során, ha itt-ott előfordultak is nézeteltérések, azoknak oka nemi hatalmi törekvés, hanem félreértés volt s ezek a félreértések könnyen eloszlathatok voltak. Mivel az 5181/1936. eln. számú vallás- és közoktatásügyi miniszteri irat a félreértésre okot adható rendelkezések körét egészen szűk térre korlátozta, e szűk téren kísérelt megoldást találni elnökségünk 6850— 1936. szám alatt a következő előterjesztést intézve a m. kii. vallás- és közoktatásügyi miniszter útihoz: „Őszinte köszönettel vettük Nagyméltóságodnak folyó évi november hó 10-én a közoktatásügyi igazgatásról szóló 1935. évi VI. t.-c. Végrehajtási Utasítása egyes rendelkezéseire nézve tett észrevételeinikre adott nb. válaszát. Nagy megnyugvásunkra szolgáltak azok a határozott, nagyjelentőségű kijelentések, amelyekkel Nagyméltóságod az egyházi hatóság alatt álló iskolák történelmi jogainak megőrzésére, tiszteletben tartására irányuló szándékát s az iskolafenntartó egyházak speciális célkitűzéseinek elismerésére irányuló készségét voilt szíves kifejezésre; juttatni. Kedvező időben is érkezett hozzánk ez a válasz, mert alkalmunk