A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1937.

1937. május 3-4.

1937. május 4. — 137. 127 .Abauj 9.4, Gömör-Torna 8.7, Budapest 7.7, Vértesalja 5.7, Őrség 5.3, Drégelypalánk 2.6, Mezőföld 1.8, Felsőborsod 1.2 és Belsősomogy 0.2 %-kal. — Rontott arányszámán (a visszaesés növekvő sorrendjében): Pápa 1.0, Pest 1.3, Alsóborsod 2.4, Debrecen 2.8, Külsősomogy 3.1, Veszprém 4.7, Középszabolcs 6.6, Felsőbaranya 9.0, Nagykároly 9.3, Tata 9.4, Békésbánát 9.9, Felsőszabolcs 12.7, Kecskemét 14.3, Bereg 15.6 és Solt 18.7%-kal. 9. Bizottságunknak ezévben is különös gondja volt a hátralékok behajtására. Az espereseket ismételten hívtuk fel jelentéstételre s adtunk nekik követendő eljárásunkra nézve megfelelő utasításokat. A nagy szegénységen, de nem egyszer a konok indolencián megtört a legbuzgóbb esperes igyekezete is. Az 1936. év végén mutatkozó hátralékokból a tagokat terheli 197.254.01 P, az állásfenntartó egyházközségeket 64.405.51 P. A tagok közül 237-nek nem volt az év végén tartozása (az előző év végén 343-nak), 880-nak nem haladta túl a tartozása a 300 P-t (az előző év végén 751-nek) és 149 volt olyan, akinek a tartozása 300 P-n felül volt (az előző év végén 161). A 300 P-n felüli hátralékosok közül kiesett 31, ellenben közéjük jutott 19 új, vagyis végeredményben a számuk 12-vel csökkent. A 300 P-n felüli hátralékokból volt 300—400 P között 32 (tavaly 24); 400—500 P között 22 (tavaly 27); 500—600 P között 14 (tavaly 21); 600—700 P között 10 (tavaly 15); 700—800 P között 9 (tavaly 13); 800—900 P között 10 (tavaly 12); 900—1000 P között 10 (tavaly 6); 1000—2000 P között 33 (tavaly 33); 2000— 3000 P között 6 (tavaly 7); 3000—4000 P között 2 (tavaly 2); 4000 P-n felül 1 (tavaly is 1). A nagy hátralékosok száma ugyan csökcsent 12-vel, de ezzel szemben a hátralékmentes tagok száma is megcsappant 106-al. A 300 P^n felüli hátralékok összege 1935-ben 139.257.27 P volt, 1936-ban csak 129.240.71 P. Összegszerűség tekintetében tehát a helyzet szintén javult. E nagyhátralékosök tavaly a tagak 14%-át tették, most 12.5%-át, tartozásaik összege volt a tagok tartozásának 68%-a, most 65.5%-a. Állásfenntartó egyházközség, amelynek tartozása meghaladja a 300.— P-t, tavaly volt 46, ezévben van 53. Ezek tartozása kitett a múlt évben 18.265.10 P-t, ezévben 21.260.65 P-t. Míg tehát 1935^ben az állásfenntartók 4%-ára esett a fenntartói járulékhátralék 30%-a, most azok 4.5%-iára a hátralék 33%-a esik. A helyzet tehát az állásfenntartóknál rosszabbodott. Az 53 hátralékos egyházközségből dunamelléki 8 (tavaly 6), tiszáninneni 11 (tavaly 9), tiszántúli 34 (tavaly 31). Dunántúl ebben a névsorban nem szerepel. Feltűnő, hogy a tiszáninneni 11 rosszfizetőből 8 alsózempléni s köztük van — természetesen — a pénzkezelő saját egyházközsége is. Tiszántúl az alsószabolcs-hajdúvidéki