A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1937.

1937. május 3-4.

112 1937. május 3. — 8. Habár régóta nincs semmi hivatali hatásköröm, többször fordulnak hozzám falvakban élő olyan református ifjak, akik az elemi- és ismétlőiskolát ijósiikerrel elvégezték, katonai kötelezettségüknek eleget tettek és most eléjük mered a teljesen bizonytalan és nyugtalanító jövő; sokan az emberi életnek legválságosabb korszakában minden erkölcsi és anyagi támasz nélkül magukra hagyatva vívják küzdelmeiket. Más tárgyra áttérve, a f. év végén tartandó országos zsinatunk szintén fontos kérdéseket fog megoldani; különösen remélem a zsinattól, hogy országépítő első nagy királyunk nemzeti ünnepének megülése és az e napokon tartandó református istentiszteietek tárgyában olyan 'határozatokat főig hozni, amelyek közelebb visznek bennünket a mindnyájunk által bizonyára elérni óhajtott nemzeti egység felé. Üj egyházi nyugdíjtörvényünk mielőbbi életbeléptetésévei a lelkészözvegyek és árvák, továbbá az érdemes agg lelkészek nehéz sorsán kívánunk segíteni. Főtiszteletü Konvent! Különösen viszonyítva a kiegyezést követő nagy korszaknak békés évtizedeihez, bármily nehéz időket élünk át, mindamellett, ha visszagondolunk az előző évszázad közállapotaira, meg kell állapítanunk, hogy több téren mégis felfelé megyünk. A hitviták korszaka helyett napjainkban már jelentkezik a mások vallási meggyőződésének megbecsülése és az, 'hogy a hitetlenség és istentagadás ellen több felekezetnek együttesen kel! állástfoglalni. Az utóbbi hónapokban, egyik nagy történelmi felekezet kiváló tagja részéről elhangzott nyilatkozatot nagy tisztelettel vettük és arra közülünk is többen, elsősorban a nyilatkozatnak nagy jelentőségére, éppen tisztelt lelkészelnöktársam

2) utalt reá. További kedvező jelenségek: felekezetünk tagjai körében is a felelősségérzet növekedése; presbitertársainknak több téren munkavállalása; iskolai munkánknak új alapokon és részben új eszközökkel folytatása és több más örvendetes változás. Valóban érdemes volna külön tanulmány tárgyává tenni, miként alakult át a felfogás az államnak és a törvényhozásnak társadalompo'itikai feladatairól és mily óriási az a változás, mely az abszolutizmus korában valamelyik külföld uralkodója által gyakorolt önkényuralom és napjainkban az államhatalom feladatkörének felismerése között található. Főtiszteletü Konvent! Ettől a teremtől a napi pártpolitika mindig távol fog maradni és én azt a felfogást vallom, hogy akik a Főtiszteletü 2) Ravasz László dr. püspök úr cikke: „Egység, vagy barátság" címen, a Protestáns Szemlének 1937. évfolyamában, 161—166. lap.