A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1937.

1937. május 3-4.

1937. május 4. — 137. 109­felsorolt .kérvények a Gusztáv Adolf-Egyesülethez áttétettek s felhatalmazza a közalap intéző-bizottságának elnökét és előadó­ját a Gusztáv Adolf-Egyesülettől várt adománynak a kérvényező egyházközségek közötti felosztására és kiutalására, valamint az ezen jelentésben felsorolt újabb kérvényeknek az 1937. évi január hó 7-én 117/1937. szám alatt áttett kérések kielégítése után a Gusztáv Adolf-Egyesülethez leendő áttételére; 22. a közalapból kért kölcsönök engedélyezése tárgyában előterjesztett javaslatot elfogadva, felhatalmazza a közalap in­téző-bizottságának elnökét és előadóját az elvileg megszavazott közialapi kölcsönöknek a fedezet előteremtéséhez igazodó idő­pontokban leendő folyósítására s tudomásul veszi, hogy a koráb­ban elvileg engedélyezett, de igénybe nem vett kölcsönöket a közalap intéző-bizottsága törölte nyilvántartásából. 115. Az egyetemes konvent 89/1936. szám alatt hozott határoza­tával felhívta a közalap intéző-bizottságát, hogy az egyháztagok összes állami, föld, ház és kereseti adója után százalékban számítandó köz­alapi járulékra vonatkozó kimutatások közül még hiányzókat szerezze be, készítse el e kimutatások alapján az összesítő jelentést s annak alapján tegyen javaslatot a további eljárásra vonatkozóan. A budapesti egyházmegye kivételével minden egyházmegyéből be­érkeztek a kimutatások. A budapesti egyházmegye azt jelenti, hogy a kérdéses adóknak az egyházközségek által az adóhivatalnál leendő ki­írása nagy nehézségbe ütközik és igen körülményes, mert az egyház­községek területén kettő, sőt több adószámviteli hivatal is működik és ezeknél kellene a kérdéses adókat kiírni, ami csak a hivatalos órák után, amikor a számfejtő könyvekre szükség nincs, volna végrehajtható. Ez a munkálat azonban az egyházközségeknek tetemes költséget okozna. De mindezektől eltekintve Budapest székesfőváros területén az egy­házi adókötelesek nagyrészének nincsen föld, ház és kereseti adó elő­írása, de mint alkalmazottak az alkalmazotti kereseti adót fizetik. Ez az adónem azonban nincs a főkönyvekben előírva, hanem a munkaadók által havonként beszolgáltatandó illetményjegyzékek alapján fizettetik be. A fentiek szerint az adóalanyok mintegy harmadrészének adója volna nagy munka és költség árán kimutatható, amivel azonban a kívánt cél' még mindig nem volna elérhető Budapesten. A beérkezett kimutatások szerint — amihez hozzászámítottuk a budapesti egyházmegyébe tartozó egyháztagok föld, ház és kereseti adó­ját is, amit 2,000.000 P-re értékeltünk — a közalapi járulék százalékos kivetése alapjául szolgáló összegek ezek:

Next

/
Thumbnails
Contents