A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1903-1904.

1903. július 3-6.

84 1903. ÉV 66. Ötödik ülés. 1903 junius hó 6. d. e. 10 óra. Elnökök: Kun Bertalan püspök és báró Bánffy Dezső egyházkerületi főgondnok. 55. Tárgyaltatott az egyetemes konvent missiói szakbizottságának, 1903 junius 4 diki kelettel, gróf Degenfeld József elnök és Zsigmond Sándor előadó aláírásával benyújtott következő jelentése : „Főtiszteletú konvent! Múlt évi jelentésünk I. pontja alatt, volt szerencsénk érinteni a missió fejlődését, megállapítottuk azon kedvező eredményt, melyszerint az utolsó tiz év alatt, több mint húszezerrel szaporodott a missió lélekszáma s ma már haladja a 61,200 at. Miután pedig az 1900-ik évi országos népszámlálás eredménye hiteles formában csak az 1902-ik év folyamán jutott nyilvánosságra s egyes kerületek már most érintik jelentéseikben, hogy a népszámlálás adatai sokkal kedvezőbbek, mint az a kimutatás, melyet eddig jelentéseikben megállapíthattak, bizottságunk kimondandónak tartja, hogy az egyházkerületek útján oda volnának útasítandók a missiói körök vezetői, hogy az 1902. évről adandó jelentéseikben tüntessék fel pontosan, az 1900. évi népszámlálás alapján a gondozásuk alatt álló községek lakosságá nak felekezetek szerinti állását. Mert csak ezen adatok felterjesztése mellett fogja bizottságunk pontosan megállapíthatni a missió tiz éves fejlődését s elkészíteni a zsinathoz intézendő jelentését. Mint a múltban, úgy most is, azon kedvező jelentést kell s lehet is megtennünk, hogy az egyes missiói körök élén álló lel készek a lehető legnagyobb buzgósággal látnak a reájuk néző munka elvégzéséhez Az a serénység, áldozatkészség, melyet az önállóság után törekvés érdekében, a nagyobb központokban kifejtenek, nem is marad gyümölcstelen. Mutatja ezt Pécs, Kaposvár, Pozsony stb. példája is, mely helyeken már kész az egész alap arra, hogy egyházunk tagjai áldozatkészségök bizonyságát,, templomaikat megláthassák.