A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1903-1904.

1903. december 8-11.

270 ll melléklet : II. Dunántúli egyházkerület. 1. Daruvári kör. Daruvári missiónk a lelkész jelentése szerint szemmel láthatólag fokozatos fejlődésben van, a nép vallásához kitartó buzgósággal ragaszkodik, a templom főbb ünnepnapokon — noha látogatásának a nagy távolságon kívül ezerféle akadálya van — alig képes befogadni a híveket. Vallásosságuknak tehetségükhöz képest iparkodnak áldozathozatalban is adni bizonyságát. A toronyba — három évi törlesztésre — két gyönyörű hangú harangot rendeltek s azokat pünköst első napján avatták fel. A lelkész, lakása udvarát saját költségén díszbokrokkal ültette be, hogy a templom és paplak külső környéke vonzóbb, a szemnek is jobban eső legyen. Szóval mindenekben igyekszik erejétől kitelhetőleg az egyház és missió javán munkálkodni. A gyermekek oktatása a viszonyokhoz képest elég jól halad előre s ha nem közelíti is meg az eredmény a mi népiskoláinkét, de két nyelv s háromféle írásmód tanulása mellett kielégítőnek mondható. 2. Korencsai kör. Korencsán lakó híveink vallás-erkölcsi élete igen örvendetes változáson ment át, a mióta templomhoz jutottak. Valahányszor a lelkész hozzájuk ellátogat, a templom zsúfolásig tömve van buzgólkodó hívekkel; legbiztosabb jelenség pedig az, hogy az asszonyok nőegyletet alkotva, közös szövő munkára összejárnak s az így származó jövedelmet az egyházra, szegények és árvák segélyezésére fordítják. Összejöveteleik alkalmá val énekelnek, imádkoznak, bibliát olvasnak. 3. Imszovoszellői kör. Imszovoszellón lakó híveinknek köszönhető, hogy a midőn Daruvár válságos helyzetbe jutott, nem következett be a teljes szétzüllés. Akkori vallásos buzgóságuk nem lankadt mind e mai napig. Imaházuk az Úrnak minden napján megtelik áhítatoskodó lelkekkel s ha nem hallgathatják az életnek beszédét, pár ének elzengésével dicsőítik a Mindenható Istent.