A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1903-1904.

1903. december 8-11.

226 ll melléklet : kából csendőrökkel hurczoltatják el a protestáns földmíveseket és büntetik őket, mint azt a szentgotthárdi kir. járásbíróság 1902 szeptember 10-én hozott ítélete is igazolja, mely ítélet szerint az augusztus 20-án mezei munkát végző protestáns lakosokat, az 1868. évi 53. t.-czikk 19. §-a alapján pénzbüntetésben marasztalta el. A diósgyőri vasgyárban, a mely a magyar királyi pénzügyminisztérium vállalata, a protestáns munkásokat nagypénteken dolgozni kényszerítik. — Iskolai ünnepélyek alkalmával az evangélikus gyermekeket a róm. kath. templomba terelik. Törvényt követelünk, a mely kihágásnak, és ha hatóság követi el, hivatalos hatalommal való visszaélésnek minősíti az 1895 évi 43. t -cz. 1. § ába ütköző eljárást és megbünteti annak elkövetőit. IV. A temetők használata. Az 1868. évi 53-ik törvényczikk 22. §-a határozottan rendeli, hogy: „temetőkben a különböző vallásfelekezetek tagjai vegyesen és akadálytalanul temetkezhetnek". Az 1879. évi 40. törvényczikk 54. §-a pedig azt rendeli, hogy a ki az 1868. évi 53. törvényczikk 22. §-ában foglalt intézkedés ellenére a megholtnak eltemetését erőszakkal vagy fenyegetéssel megakadályozza: háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető. Tudjuk, hogy a legtöbb temető községi temető és ott is, a hol per abusum a róm. kath plébános rendelkezik a temető felett, a községtől vagy földesúrtól átengedett temető nem tekinthető a katholikus egyház magántulajdonának. A róm. katholikus plébános mégis oly helyen, ahol evangélikusok csak szórványosan laknak, magának követeli a rendelkezési jogot a köztemető felett és vagy egyáltalában nem, vagy csak a temető valamely félreeső zugában engedi eltemet tetni a protestáns halottat. 1901 ben történt, hogy Kaiser Károly solymári róm. kath. plébános, midőn megtudta, hogy a községben elhalt, köztekintélynek örvendett evangelikus vallású Mórocz Jolán magánzónőnek a községi temetőben több évvel előbb elhalt anyja sírja mellett sírt ástak, a temetést, a nagy számmal jelen volt katholikus hívek és a szintén jelen volt községi bíró és elöljárók megbotránkoztatására megakadályozta, a már kész sírt a sírásóval behányatta és azzal az indokolással, hogy protestáns emzbert e